'Dark Night Of My Soul'

Két hét elteltével jelenik meg a növény.

Még év végén Kínában járt kedvenc szimpatikus zenekarom. Mostanra eljutott hozzám sok kép a turnéról. Kaptam rá engedélyt, hogy megmutassak közülük néhányat. Kezdem az engem leginkább érdeklő témával, építménnyel.

Nézegetem az értesítőt, és életemben először másodrangú állampolgárnak érzem magam.
A legfontosabbak az állampolgárságot (a közelmúltban) ajándékba kapó fél millió társunk közül azok (százezres nagyságrendről van szó), akiknek ráfér az arcukra, hogy beleszóljanak Magyarország dolgaiba. A "legalja" pedig az a félmillió (!!!) kenyérkereső, aki beintett ennek az egésznek, és külföldön boldogul.
Nem szerintem, hanem a tények és az egypárti demokrácia szabályalkotói szerint.
Előbbiek aláírt (!!) levélben (nesze neked titkos, anonim szavazás!), utóbbiak munkaadó országukban (pl. Nagy-Britanniában) egyetlen vagy néhány (Németo. és Spanyolo. esetében kettő) helyen, személyesen szavazhatnak. Nyilván a többség nem megy el Skóciából vagy éppen Yorkshire-ből Londonba vagy Ibizáról Madridba szavazni.
Érdekes saller lenne, ha a román, szlovák stb. posta úgy állna a joghoz, mint a Fidesz, és belesz@rna az Alkotmányba, amikor az említett levelek kézbesítésére kerül(ne) a sor.

Az első voksok már meg is érkeztek. Két héttel a választás előtt.

"Kár", hogy már láttam a csapatot élőben, ugyanis ezt a számot nagyon jó lenne látni, de annyira nem szeretem őket, hogy ismét elmenjek egy koncertjükre.

Az a mozgás! :)

"Trying to force our children to do their piano practice is like trying to force a gorilla into a dinner jacket. They have no stomach for it, and frankly neither do I, because in even a fairly large house there's no hiding place from the cacophony when they begin."

Megpróbálni erőszakkal zongora gyakorlásra rávenni a gyermekeinket olyan, mint szmokingba tuszkolni egy gorillát. Nem veszi a be a gyomruk, és őszintén, az enyém sem. Mert még egy meglehetősen nagy házban sincs menedék a kakofóniától.

"Normal pain, such as an eye disease or toothache, is a lonely and solitary pursuit, but a group hangover is a problem shared and that seems to bring out the best in us. Like the Blitz. Like when you've just stepped off a terrifying rollercoaster ride. Everyone's in it together. And a problem shared is a problem pared."

A normál kín - mint a szembetegség vagy a fogfájás - magányos, társtalan tevékenység, de egy csoportos másnaposság megosztott probléma, és az ilyen úgy tűnik, a legjobbat hozza ki belőlünk. Mint a német bombázás. Vagy mint amikor éppen kilépünk egy rémes hullámvasutazást követően. Mindenkit érint. És a megosztott gond, felezett gond.

"I believe that Shakespeare, along with Milton, Donne and Chaucer, has a place in modern Britain. And that place is deep in the bowels of the British Library, where he can be studied by hardcore language students.
Right now my 11-year-old daughter has a voracious appetite for books. She devours Jacqueline Wilson and reads The No. 1 Ladies' Detective Agency endlessly. But I can guarantee this craving will be snuffed out the moment she's introduced to Twelfth Night.
There's a lot of political posturing about the future of education right now, all of which seems to miss the point: that at school, children should be encouraged to study books that make reading fun."

Hiszem, hogy Shakespeare-nek, csakúgy, mint Miltonnak, Donne-nak és Chaucernek helye van a modern Britanniában, és ez a hely a könyvtárak mélye, ahol elkötelezett nyelvszakosok tanulmányozhatják őket.
A 11 éves lányomnak telhetetlen a könyvek iránti étvágya. Falja Jacqueline Wilsont, és folyton az Egyes számú női detektívirodát olvassa. De garantálom, hogy ez a lelkesedés elillan, amint megismerkedik a Vízkereszt, vagy amit akartokkal.
Manapság sok a jövő oktatásával kapcsolatos politikai álláspont, de úgy tűnik, egyik sem látja a lényeget, mely szerint az iskoláknak arra kellene buzdítaniuk a gyerekeket, hogy olyan könyveket ismerjenek meg, melyek az olvasást élménnyé teszik.

Egy hollywoodi színésznő, aki 55 évesen kb. 55 évesnek néz ki. Ritka az ilyen, mint a fehér holló.
És még (mindig) szép is.

Kevés film tetszik, rengeteg a középszerű szemét. Nagy ritkán azért felkapom a fejem egy-egy alkotásra. Ilyen a 2013-as The Family is, melyet a napokban láttam - és jókat "nevettem" fanyar/fekete humorán. .
Amerikai/francia, amiből Luc Besson (rendezte, és a forgatókönyvben is benne van) és a helyszín a francia.
A történet egyszerű: amerikai/olasz maffiacsalád a tanúvédelmi program keretén belül Franciaországba(n) költözködik és próbál vagy nem próbál beilleszkedni. A film a beidegződött reagálások gyakran brutális poénjai miatt remek. Nagyon a stílusom az ilyesmi.
A magyar cím (Vérmesék) azért rossz, mert mindenki (?) vér-meséknek érti, holott sokkal inkább a vérmes család értelmezés a helytálló. Kivételesen szinkronizáltan láttam. A fiú magyar hangját leszámítva így is remek volt.
Robert De Niro, Michelle Pfeiffer, Tommy Lee Jones - ha valakit a sztárok vonzanak.

"The main problem, I suspect, is a complete lack of knowledge about the world. I asked people in the streets of Vegas to name two European countries. The very first woman I spoke to said: 'Oh yes. What's that one with kangaroos?'"

A fő probléma, úgy vélem, az, hogy az égvilágon semmit nem tudnak a világról. Megkértem embereket Vegas utcáin, hogy nevezzenek meg két európai országot. A legelső nő ezt mondta: "Oh, igen. Melyik is az a kengurus?"

"As you know, it is impossible to speak French because everything over there has a sex. Tables. Ships. Birthday cakes. Throat lozenges, even. Everything is either a boy or a girl and they snigger when you get it wrong.
I'm told, however, that English is even harder to learn because although we recognized many years ago that tables are essentially asexual and invented the word 'it', there are several million alternatives for every object, subject or emotion.
This makes life very difficult for those to whom English is a second language.
George Bush, for instance."

Mint tudják, franciául lehetetlen beszélni, mert mindennek neme van odaát. Asztaloknak, hajóknak*, szülinapi tortáknak, még a torokcukorkáknak is. Minden vagy fiú, vagy lány, és kuncognak, amikor tévesztesz.
Ámbár, mondják, hogy angolul még nehezebb megtanulni, mert noha mi sok éve felismertük, hogy az asztalok alapvetően aszexuálisak és feltaláltuk a szót, hogy 'az', sok millió alternatívánk van minden tárgyra, témára vagy érzelemre.
Ez nehézzé teszi azok életét, akik az angolt csak tanulják.
Mint például Gerge Bush.
                             *rossz példa! A hajóknak az angolban is van nemük.

"Thursday, for instance, two Manchester doctors announced that they’d been studying dinosaurs and found that the T-rex had a slower top speed than Frank Lampard."

Csütörtökön például két manchesteri tudós bejelentette, hogy a dinoszauruszok tanulmányozásakor arra jutottak, hogy a T-rex annyival sem bírt futni, mint Frank Lampard.

The World According To Clarkson, Volume 3

     Clarkson vicces, mert Clarkson egy nagyon jól író brit publicista, TV-s személyiség.
Ez a kötet a Sunday Times-ban 2006. jan. 1. és 2007. dec. 30. között megjelent írásainak gyűjteménye.
Abban különbözik az itt bemutatott másik könyvétől, hogy itt nem autókról ír, hanem a mindennapi életből vett dolgokat elemez, véleményez a szerző, ismételten nem kis mértékben sajátos világszemléletről téve tanúbizonyságot.
      Rövid, mindössze háromoldalas kerek, csont profi szösszenetek remek nyelvhasználattal, elegáns stílusban megírva. Kedvenc legritkább angol szavam, a szótártesztelő banshee már a harmadik oldalon felbukkan (!), de ezzel együtt is egészen jól olvasható nem angol anyanyelvűek számára is.
     A csúcs szerintem a fókás írás - az állat a borító belső részén kép formájában is megjelenik, tehát a szerző/kiadó is sejtette, hogy van benne potenciál :) -, de valamennyi kellemes olvasmány. Reggelihez, lefekvés előtt, vagy csak úgy.
A témák állatok elhullásától (van szamár is), olimpia rendezéssel összefüggő spórolási ötleteken, a doboláson, az angol nyelv finomodás címén előadott torzulásán, az alkalmi ivás kontra alkoholizmus témakörén, Amerika törvényein, a hóban sátorozás kalandjain át a királyi családig rengeteg dolgot ölel fel. Kézenfekvőket, és olyanokat, melyek csak Clarkson pihent agyában vetődnek fel.
Budapesti látogatásáról is ebben a kötetben ír.
      Szeretem az írásait, keresem a többi kötetét is.

Az angol nyelvvel foglalkozóknak:
http://forums.finalgear.com/top-gear/clarkson-opines-on-the-worst-word-makes-it-on-to-aldaily-9268/

Ne várj ma éjjel, nem jövök
Kint villámlik, bent mennydörög
Autóm elgurult, biciklim eltörött
És a többit ellopták az ördögök

Ne hívj, ne írj, ne számíts rám
Durva léket kapott a gondolám
Ma már nem jövök, de ha látod ott a Föld fölött
A Hold és annak a sötét oldalán

     Van egy búvóhely, amit senki nem ismer
     Van egy búvóhely, ahol semmi sem zavar
     Ez a búvóhely egy hatalmas fekete cilinder
     És a karimája mindent eltakar

Senki semmit nem tud énrólam,
Itt ücsörgök egy égi krimóban
Ma már nem jövök, egy olyan törzsvendéggel szörpözök,
Aki otthon van az örökkévalóban

     Van egy búvóhely, amit senki nem ismer
     Van egy búvóhely, ahol semmi sem zavar
     Ez a búvóhely egy hatalmas fekete cilinder
     Nem lát se távcső, se radar

Ma már tényleg nem jövök
Egy üstökösön szörfözök
És ha néhanap csillagok hullanak
Hát tudd, hogy innen fentről bizonyságul meggymagokat pöckölök
                                                                                        /Quimby: Búvóhely/

... nem minden madár zenei ízlése azonos.

Ezt a polgármesterünktől kaptam a napokban, sok ezer férfitársammal egyetemben:

Néztem tegnap az Anglia-Dánia (1-0) meccset, illetve eleget láttam a Magyarország-Finnország-ból (1-2).
Csúnya/vicces lesz a következő meccsünk, a Magyarország-Dánia. Nézőpont/hozzáállás kérdése. Főleg, ha ismét összeáll a Rudolf-Elek csodakettős.
Nem vagyunk rosszak, csak gyakorlatilag mindenki jobb nálunk.

Kyle már fiatalon átérezte az album mélységét: :)

Robert Smith egy epizódon belül megmentette a világot a Barbara Streisand szörnytől (Jézus megmentőnknek/megváltónknak nevezi érte), és lenyomta Cartman-t. :) A magyar szinkronban a "Robert Smith bácsi" nagyon ott volt. :) Azt sem tudom, ezen kívül hány "please" hangzott el a tengernyi South Park epizódban eddig. Lehet, hogy egy sem?

..., úgy kattanok rá egyre inkább a The Cure-tól a Disintegration albumra.
Pedig már fiatalon is tetszett.

A videoról: tökéletes a show és a fényár teljes hiánya.

Egy ismerős a szlovén-osztrák-olasz határvidék hegyeiben koptatja a síléceket. Ő küldte.