Talán a valaha volt legkedvesebb zenekari fotóm (legjobb részlete). Évtizedek óta, amikor csak látom vagy rágondolok, elmosolyodtam.
Újabban már nem. Mindketten meghaltak.
Talán a valaha volt legkedvesebb zenekari fotóm (legjobb részlete). Évtizedek óta, amikor csak látom vagy rágondolok, elmosolyodtam.
Újabban már nem. Mindketten meghaltak.
Rakosgatom a rendet. És találok dolgokat. Például a Stockholm egyik krimójából elvett ingyenes magazint.
Angol nyelvű, igényes, 54 oldalas, sörökről, whiskykről, tequiláról, illetve főleg interjúk ezek készítőiről.
A címlapon (tipikus) Anders Fridén, az In Flames énekese. Aki nem csak fogyasztja az italokat.
Ha nagy néha rádiót hallgatok, az a stratégia, hogy az első herélt hangon "éneklő" ""férfi""hang megjelenéséig Petőfi, utána Fun Radio.
Tegnap reggel még meg sem melegedett a teavizem :), amikor ez a dal szólalt meg a szlovákoknál. Felüdülés volt
Ismét elgondolkodtam. Eddig sem értettem, de most, amikor már lemezeladásokról és ezzel kapcsolatos bevételekről nem beszélhetünk, most már pláne lövésem sincs, hogy nálunk miért tart még mindig a néphülyítés, a közízlés silányítása.