Hallgatom a 3 CDs (több, mint 3 óra ZENE) 2001-es Dream Theater konczert CD-ket.
Talán ezt a turnéjukat láttam először élőben.
Hihetetlen, hogy már azóta (még azóta is) mennyit fejődtek, pedig ez is káprázat.
4 (!!!!!) albumuk jelent meg azóta, egyikük dupla ! Te jó ég !
Egyszer jöttem haza a Sörfesztiválról (Munich) vonattal.
Kb. 3 éve (+/- 2 év). Emlékezetes lett.
Salzburgban (az út eleje) felszállt egy lány gitárral és 3 szót szólt
valakihez a fülkében. Amerikai volt -amerikai Ő még most is :)- és ez
elég volt, hogy leszólítsam. Ez nagyon jó az amerikaiakban, hogy szeretnek
"csak úgy" fecsegni (small talk), ki nem állhatják a csendet.
Elég volt annyit szólnom, hogy "szép akcentus, a tengeren túlról hoztad ?"
és egész Ausztriát (Bécsbe tartott) átbeszélgettük.
DÖBBENETESEN hasonlított a zenei ízlésünk (hasonlít az még most is :).
De mindenben !!! Tori Amostól az összes metal zenekarig ugyanaz volt a véleményünk
minden zenekarról. Még Kodályról is hallott. Tudta, mi az a pentaton skála !!!
Mondta, hogy zeneterápia, zeneszerzés (!!!!) szakon diplomázott.
Itt még nem esett le.
Aztán egyre több szó esett a suliról, hogy kik tanítanak/tanultak ott,
mennyire nyitott, művészi és pénzes.
Aztán egyszerre összeállt : "B@sszus, Te a b@szott Berklee-re jártál ??!!!!"
(A fülkében utazó brit házaspár rosszallóan felkapja a fejét. :)
((Magyarul soha nem káromkodom, angolul bőven előfordul. Nyilván, mert
Guns n'F@ckin'Roses-on (is) tanultam :)).
Azt a meglepetést a csajnál is : "Te hallottál a Berklee-rol ?!!"
"Na, hallod, basszus !!! Csak ámulok, mióta először Dream Theater-t
hallottam."
A Dream 3 tagja (dob, basszus, gitár) ott futott össze, a mostani
billentyűs 1 évvel előttük (?) végzett, de nem rock, hanem a
jazz (?) szakon, jó, hogy hallottam róla !!!
Az a világ egyik legjobb zenei poénja, hogy a világ egyik legelitebb
zenészképzőjét nem végezték el, mert a végén már a zenekarra kellett
koncentrálniuk. :))
A lányból is sütött a nyitottság, befogadás, a zene maximális
tiszetelete (és, gondolom, tudása).
Na, kb. ennyit arról, hogy milyen kicsi a Világ (kb. 1-2 másik
amerikai felsőoktatási intézményt tudnék megnevezni) és, hogy vannak-e
véletlenek.
Mivel mindenki be volt halva akkor a Dream-től a suliban és őket
hallgatta/tanulmányozta, a lány direkt távol(abb) maradt a munkásságuktól.
Később persze meg- és elismerte a zenéjüket.
Minden férfi egyforma (???) : a lány fantasztikus emberke, de mint
nő nem igazán volt az esetem, így semmilyen elérhetőségét nem kértem el.
Ő és az út, a sok átbeszélt óra megmarad egyszeri kellemes emléknek,
mely mindig visszatér Dream koncertek előtt.
Holnap Dream Theater koncert Pesten. Meg lennék lepődve, ha néhány
napon belül nem áradoznék arról, amit leműveltek.
Egy kép a legutóbbi (2005.) pesti koncertről. A 6 húros (!) basszus-
gitárról, a hozzá kapcsolódó ujjtartásról és az egyetlen színpadi
"díszletükről", a jeggyűrűről. (Ez is nagyon tetszik, hogy - szemben
a mi lagzikor jobbra áttevős szokásunkkal- az angolszász kultúrában
bal kézen hordják, de ez már egy másik történet...)