Vasárnap pihenőnap, egyszerű, kerek
Ma kirándulok - szólt a Jóisten, na gyerünk, segítsetek
Nem kell sál, nyakkendő se, elég egy kabát
Az angyali szolga csak tátog, na de Uram, na de nahát
S a többiek is csak mökögnek, de szólni nem mernek,
S elindult az Úr, s megérkezett
New York, '55, Caffé Etude
Zeneszerzők, s egyebek, ez a törzshelyük
És betoppan az öregúr, és köszön egy jó nagyot
- Bemutatkozom kérem, a Jóisten vagyok.
A zeneszerzők kedvesek, ők úri emberek
Hellyel kínálják, a kávé hűl, a füst remeg
Teát, ha tetszik? - köszönöm, én azzal nem élek
Én azért jöttem kérem, hogy zenét rendeljek.
A Rómeót a Júliával, azt nagyon szeretem
Férfimódra megvallom, meg is könnyeztem
Valami operát, vagy operettet, vagy valami modernet
Lehet mai a környezet, de klasszikus hangszerek!-
S a zeneszerzők mosolyognak, de senki nem nevet
Leonardra gondolnak - a kávé hűl, a füst remeg.
Majd Leonard. Majd Leonard.
Szóval üldögélnek, szivaroznak, kinn szépen süt a nap
Megint másról beszélgetnek - férfihangulat
S a jó Isten köhint egyet, - megbocsássanak!
A Rómeó a Júliával, hát mondják, mit szólnak?
Zene kéne uraim, gyönyörű szép zene,
S ha Önök nem vállalják, akkor ki a fene?-
S egy szerző szól - most nem bírok, most szerelmes vagyok
Most én se - így a másik, én reklámot írok
- Én feketelistán vagyok - sóhajt egy göndör harmadik
És hátranéz - kicsit dilis - már rég nem figyelik
- Na zenés filmet azt nem írunk - napi 30-40 jegy,
A közönség a moziba, most háborúzni megy -
És odaül a legöregebb, a szeme úgy nevet
- én megmondom uram, hogy ki a te embered
Majd Leonard, ő jó lesz neked,
Majd Leonard, ő lesz az embered.
S az ajtó nyílik és becsusszan a fény
Egy gyönyörű árnyék áll ott, kis színésznő, szegény
Körülnéz, hunyorog és halkan kérdezi:
Leonard? - otthon a zongorát veri...
De bemutatunk az Úrnak, na gyere kedvesem
- Maria, Maria, Maria a nevem
És zavarban van, hát persze, kis statiszta szegény
És leül és rágyújt és vár, mint a remény
S a jó Isten hm köhint egyet, - tudja kedvesem
Egy zeneszerző, egy nagyon jó, az kéne nekem
A Rómeót a Júliával, azt nagyon szeretem
Ha tudna valakit, én most megrendelem -
Hát Leonard - szól Maria, ő zseniális zenész
Csak tessék velem jönni, csak két utca az egész
És elköszönnek, s a szerzők mondják: gratulálunk, remek
És mosolyognak - a kávé hűl, a füst remeg.
S az utcán vannak, sietnek, mert sürgős a dolog
A tűsarok kopog, a Jóisten csoszog
Maria szól: Megérkeztünk, ez az a ház
Az ablak nyitva, besüt a nap, valaki zongoráz
De a Jóisten most azt mondja - én mégse mennék be
Én búcsúzom, kicsim, Isten vele
- No de hé, hé, még ne tessék, valami még jár nekem
Ugye nem lehet, az nem lehet
Hogy csak ennyi a szerepem -
- Hát nem bizony, kicsim
Itt egy csók a múzsának
Ha megkérem, ugye átadja annak a Leonardnak
S a csók csattan, a zár kattan, Maria még int
A Jóisten már nem, ő egy jó nagyot csettint
És tovacsoszog, s mosolyog, s a fejét csóválja
Egy dallamot fütyül,- ő már tudja.
Majd Leonard. Majd Leonard. Majd Leonard.
/Presser Gábor: Majd Leonard - Leonard Bernstein emlékének.../
