'Dark Night Of My Soul'

"Én mindenfélét hallgatok, de nemcsak magát a zenét figyelem, hanem azt is,
hogy milyen szívből származik."

"...a szabadság egy növekedési folyamat... az Igazság tesz téged szabaddá..."

"Az, ahogy gondolkodsz, meghatározza azt, amit érzékelsz, és az,
amit érzékelsz, meghatározza az érzelmeidet."

"Megláthatsz engem egy műalkotásban vagy zenében, vagy embereken keresztül..."
/Wm. Paul Young: A Viskó/

A polcon érdekesnek tűnt, hát kölcsön kértem.
Olvasva már inkább megosztó, idegesítő, mint érdekes vagy jó.
A történetét le sem írom, mert akkor biztos, hogy senki nem veszi kézbe.
A mondanivalója már beszédre érdemesebb téma.
A könyv "Jézuskás", azaz vallási.
Arról szól, hogy Isten mindent tud, és végtelenül szeret mindenkit.
Ennyi.
Aki hisz Istenben, annak semmi újdonságot nem ad, aki nem hisz, azt pedig helyből nem érdekli az egész.
Arra talán jó, hogy elgondolkodtassa, kicsit közelebb vigye az embert Istenhez, de sok értelmét nem látom az egész könyvnek.
Noha a szerző kanadai, az írás gyomorforgatóan amerikai. Giccses, nyálas, az olvasót gyereknek/ostobának néző.
Kb. a 700-as klub és a Vidám vasárnap mellé tehető, de minek.?
Jobb idézetek következnek belőle holnap.

Kedvenc focistám, Scholes gólt lőtt a hétvégi bajnokin, de nem erről marad emlékezetes
a meccs, hanem, hogy a másik gólt szerző Giggs-nek ez volt a 900. (!!!) Manchester
United-ban lejátszott mérkőzése.
Egy picit gondoljatok bele!
 

Memóriám sohasem volt, és még öregszem is.
A kettő együtt azt eredményezi, hogy (hosszabb) hangversenyek esetén a végére
elfelejtem az első műről a gondolataimat.
Most Dohnányi Ernő: Ruralia Hungarica-ja sínyli ezt meg. Jó és szép, de azért
nem "nagyon jó" és nem "csodaszép". Kb. ennyi maradt meg belőle.
Jó kezdés volt tehát, de nem nyűgözött le.
Bartók Brácsaversenye nem tetszett. Nem elborult, tehát nem fárazstó hallgatni,
de semmi nem volt benne, ami miatt értékelném.
Tóth Péter: Balkán Express: rövid, érdekes ritmusú (hétnyolcados, amit én
három-negyednek hallottam -> van hová fejlődnöm), a vonat tisztán kivehető benne,
pedig nem vagyok benne biztos, hogy ez szerzői cél volt.
Kodály: Háry János - szvit: egészen jó.
A harangjátékos második tétel nagyon tetszett:

https://www.youtube.com/watch?v=738j9FmhseI&feature=related

A "közjáték" pedig nem csak király, de annyira magyar is, hogy már csak
külföldi olvasóim miatt is idepakolom:
This music is sooo Hungarian, as far as I can tell, that it is a must for you
to hear, dear foreigner reader:

https://www.youtube.com/watch?v=fMp-9RestNg&feature=related

Kedvenc szimpatikusaimat vendégkarmesterként Nagy Sándor vezényelte, aki valószínűleg nem iszik alkoholt, mert az ajándékot a(z előző hangverseny kapcsán is említett) vezérhegedűsnek adta. Ha a zenekar iránti tisztelete jeleként mondott le róla, akkor pláne piros pont.