'Dark Night Of My Soul'

A minap rácsodálkoztam (sőt, kétségbe vontam) egy beszélgetésben, hogy Mozart írt szimfóniát. "Kulturálccsági müvvelccségem" ismét alkotott, a memóriámmal karöltve.
Az volt tehát a minimum, hogy itthom meghallgattam (mert persze találtam Mozart szimfóniás CD-t) hármat ezen művei közül.
Rögtön a 35-ös (D-dur, 'Haffner') egy király nyitó tétellel indul (Allegro con spirito), a 40-es (g-moll) pedig az egyik legismertebb komolyzenei dallammal.
A 41-es (C dur, 'Jupiter') pedig bátran ajánlandó, odapakolható a jó szimfóniák közé.
Mondom én, akinél Haydn a minden.

Szerencsére véletlenül elcsíptem Piers Morgan műsorát este. Mondanom sem kell, hogy végignéztem.
Először csak lestem, hogy "ekkora egy bukó parasztot!!!", aztán röhögtem, hogy Piers mennyire profin és Úriemberhez méltóan kezeli a helyzetet, most pedig írok, mert az ilyen arrogáns, militáns bunkó taj parasztok miatt hiszi (joggal?) a fél világ, hogy ez az általános arrafelé, és ebből fakad az USA külpolitikája és háborús attitűdje.
Amint egy amerikai kilép az országából, csodálkozik, hogy vannak más vélemények is, mint az övé, a nemzetéé, és nem hogy a világ megmentőjének, hanem a legagresszívabb államának tartják őket sokan. És le vannak döbbenve ezen.

Ha egy szót sem értetek belőle, akkor is érdemes megnézni, amint az amerikai CNN brit (!) műsorvezetője "beszélget" (az automata fegyverek betiltásáról, tartásának szigorításáról - bár ez nem derül ki az "interjúból" - a véleménye miatt személyét ért provokáció kapcsán) egy... Nem is tudom, minek nevezzem.

A végén vagy egy rész, ahol a tufa amerikai az "én vagyok a világ közepe" kiejtésével (az angol nyelv megcsúfolása) gúnyolja és utánozza Piers brit kiejtését. Na, az a legszánalmasabb az egészben.

- Do you know the answer?
- No, I don't.
- You said hundreds.
- It's very low.
- It's actually 35.
- Well, the point is....

- Próbáljuk újra! Hány embert lőttek halálra Britanniában tavaly? Tudja a választ?
- Nem.
- Azt mondta, százakat.
- Alacsony szám.
- Valójában 35-öt.

- Why do you have bodyguards?
- I don't have a bodyguard.

Előnye is van a feledékenységnek, rendetlenségnek. Például az, amikor váratlanul talál az ember valamit a holmijai között. Ezen a héten egy ezrest találtam az egyik nadrágom zsebében, illetve finoman szólva is jelentős mennyiségű szegfűszeget, egész és por fahéjat a konyhaszekrény egyik hátsó részében. Úgy látszik, minden ősszel vettem, hogy legyen.
Mivel jó kis vörösbor szinte mindig van itthon, újabban kellemes, forralt boros, mosolygós estéim vannak.

When a man lies he murders some part of the world
These are the pale deaths which men miscall their lives
/Metallica: To Live Is To Die, részlet/

Mikor az ember hazudik, a világ egy részét megöli
(De ezeket az ember nem veszi észre/Ezeket a kis halálokat hívja tévedésből életnek)

'90? '95? Később? Nem is tudom, mikor robbantak és arattak a Green Day-jel karöltve.
Kb. azóta nem is hallottam róluk. Aztán tavaly hallottam egy dalt a rádióban, melyről rögtön az első ütemektől tudtam, hogy ők játsszák.
Hiába változtak (poposodtak rendesen), a dalról sütött, hogy ők azok, már a jellegzetes hangú énekes megszólalása előtt, aztán pedig végigmosolyogtam, bólogattam, fütyörésztem az egészet.
Belegondoltam, hogy (főleg manapság) hány ilyen, azonnal felismerhető zenekar van...
Nem az én zeném, de tisztelem őket, mert a mai napig tolják, hallani, hogy nem veszik magukat komolyan (az a szöveg! :), annyira messze áll tőlem ez az életérzés, mégis tetszik), és végülis jók.
Azért jutott eszembe, mert tegnap ismét hallotam a dalt a rádióban.
Soha rosszabb, butább (amerikai) zenét!
"my friends are drinkin' " :)