Minden ellene szól. Egy (nem létező) lépcsőn lesétál a szereplő, és a múlt egy adott pillanatába kerül ugyanott... Ha akar, vissza is jöhet, és ha legközelebb lesétál, ugyanoda és ugyanakkor kerül. Szóval, időutazás. Kevés ennél gagyibb alapötletet tudok elképzelni egy regényhez. Ehhez jön még az amerikai (brrr) történelem egy emlékezetes pillanata...
Minden ellene szól. Még a bőséges terjedelme is.
Mégis a felén túl járok, és nagyon tetszik. Igaz, most közeledik a tényleges esemény, amiről a könyv vélhetően valójában szól, és itt már nem annyira érdekes, kicsit leül. (Hogy én a nőt választanám a kaland helyett, az tuti.)
De eddig egy jó kis Stephen King regény.
Horror nélkül.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.