Bükk Mountain
Csak álmod nyugtat el, mit gyakran hívsz
S félsz a haláltól, pedig az se más.
Nem vagy önmagad: ezernyi sejted
A porból erend. Boldog se vagy:
Küzdesz azért, mid nincs meg, s amid megvan
Elfelejted. Állandó se vagy:
Kedélyed kerge módon változik
A hold szerint. Ha gazdag vagy: szegény vagy.
Mint egy szamár, mely kincstől roskadoz,
Nagy gazdagságod csak egy utazáson hordod –
S leoldja a halál
’Thy best of rest is sleep,
And that thou oft provokest; yet grossly fear’st
Thy death, which is no more. Thou art not thyself;
For thou exists on many a thousand grains
That issue out of dust. Happy thou art not;
For what thou hast not, still thou strivest to get,
And what thou hast, forgett’st. Thou art not certain;
For thy complexion shifts to strange affects,
After the moon. If thou art rich, thou’rt poor;
For, like an ass whose back with ingots bows,
Thou bear’st thy heavy riches but a journey,
And death unloads thee.’
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Herb · http://herb.vorbis.hu 2007.01.07. 13:07:00
Idézném most itt a Besenyőpistabácsit, de majd máskor.
Anyád kozmodrom. Mármint a webfejlesztő szuperemberé.
Vikto' 2007.01.07. 15:00:23
„…És tükrünk szétszórt szilánkjait
Shakespeare úr ragasztja, foltozza itt.
Mi itt állunk és a szánk nyitva van,
hogy miket tud ez a Shakespeare Villiam...
E kies hazában mutass nekem
egy oly nagy ravaszt, mint Shakespeare William…”
Bereményi Géza - Cseh Tamás: Dal a ravaszdi Shakespeare Williamről (részlet)