Az általam leginkább kedvelt 2 zeneszerző (Haydn, Wagner) + fűszerként Berlioz.
Meglehetősen jó hangverseny volt.
A szimfóniát, mint műfajt nagyon kedvelem. Haydn volt talán az első, aki tisztán
művelte (feltalálta ??), minden más híres szerő őt követően élt és alkotott.
Minden Haydn szimfóniát szívesen hallgatok. Profi a tag, változatos, nem öncélú,
de nem is olcsó hatásvadász. Van stílusa, nálam nagyon működik az életműve.
Most azt tudtam meg, hogy az utolsó 12 szimfóniájának ősbemutatója Londonban volt
és Ő maga vezényelt. Egy New York-i Anthrax koncert mellé :) felírnám egy ilyennek
a megtekintését is a kívánságlistára.
Wagner maga a szenvedély. Csodásan képes zenébe önteni vágyakozást, hősiességet,
fájdalmat. Nagy hibája, hogy sok művében alkalmaz éneket, melyet én ki nem állhatok komolyzenében.
Az általam hallott komolyzenék közül Wagner Rienzi nyitánya a kimagaslóan legjobb,
az én ízlésemhez legközelebb álló.
Megfigyeltem, hogy ilyen hangversenyek után itthon mindig metalt hallgatok.
Most is egy Kreator koncertet nézek/fülelek. Később talán értekezek róla/róluk,
most legyen elég annyi, hogy rengeteg közös vonásuk van Wagnerrel.
És nem csak az, hogy németek. (Ha W. idejében volt olyan ország egyáltalán.)
Persze na-ná, hogy németül énekelt a néni a hangversenyen !
Nehogy legyen egy nyugodt napom ! :)

"Mi nem az AS Roma vagyunk, nekünk nem rúgnak 7-et !" /a Milan edzoje a manchesteri meccs előtt/

Megúszták hárommal. :)