Véletlenül egybeesett a "kellene egy országúti" mániám erősödése a Tour De
France-szal. Láncot és hátsó váltót kell cserélnem a bicajomon és ilyenkor
- felújításkor - mindig belegondolok, hogy nem lenne-e jobb egy újat venni.
Meglátom, hogy' lesz.
Hegyi szakaszok vannak a Tour-on a napokban.
Mentem már 70-nel kerékpárral és hegyre is caplattam fel a segítségével, de ez
azért egy más műfaj. 2.500 - 3.000 méteres magasságokban is tekernek.
Embertelen lehet.
Még soha nem néztem Tourt, de most kezdek rászokni. Az nem tetszik, hogy csapatok
vannak, azaz vannak, akiket segítenek, többen csak "szolgálnak".
Az érdekelne, hány négyzetcentiméteren érintkeznek a kerekek az aszfalttal.
Max. 40-re tippelek (a 2 kerék összesen), de lehet, hogy ez is túl sok.
Egy kis eső borít is mindent. Szó szerint.
Érdekes sport, kár, hogy a dopping szinte szinonímája lett.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.