’We look before and after,
And pine for what is not:
Our sincerest laughter
With some pain is fraught;
Our sweetest songs are those that tell of saddest thought.’
/Shelley: To A Skylark/
Ez az egyik kedvenc idézetem. Ma (reggel) ilyen is a hangulatom.
Több, mint 1 hónapja 300 Ft fölött van egy liter benzin ára.
Esik, hideg van, de leginkább azzal van bajom (ez lappang), hogy fél éve
nem voltam szabadságon. Nagyon mehetnékem van, de a lehetőség, melyhez kedvem lenne,
nem biztos, hogy összejön. Amíg nem tudok biztosat, addig nem mehetek máshová sem.
A vincsi halála óta archiválok. Találtam 3 egészen jó képet tavalyról, melyet eddig
nem publikáltam. Az egyik egy tanterem !
Véletlenül egybeesett a "kellene egy országúti" mániám erősödése a Tour De
France-szal. Láncot és hátsó váltót kell cserélnem a bicajomon és ilyenkor
- felújításkor - mindig belegondolok, hogy nem lenne-e jobb egy újat venni.
Meglátom, hogy' lesz.
Hegyi szakaszok vannak a Tour-on a napokban.
Mentem már 70-nel kerékpárral és hegyre is caplattam fel a segítségével, de ez
azért egy más műfaj. 2.500 - 3.000 méteres magasságokban is tekernek.
Embertelen lehet.
Még soha nem néztem Tourt, de most kezdek rászokni. Az nem tetszik, hogy csapatok
vannak, azaz vannak, akiket segítenek, többen csak "szolgálnak".
Az érdekelne, hány négyzetcentiméteren érintkeznek a kerekek az aszfalttal.
Max. 40-re tippelek (a 2 kerék összesen), de lehet, hogy ez is túl sok.
Egy kis eső borít is mindent. Szó szerint.
Érdekes sport, kár, hogy a dopping szinte szinonímája lett.
