2010.01.20., negyedik nap
Ma írok elõször, mert ma (sí tanulásom negyedik (!!) napján) nagy esemény történt;
a hegy tetejéről (3421m!) lesíeltem egészen az apartmanunk bejáratáig (1650m).
Óriási élmény volt! Nem tudom, hogy a sok bicajozás miatt, vagy miért, de nagyon
hamar, két nap alatt megtanultam olyan szinten síelni, amilyenen nem is álmodtam,
hogy valaha fogok tudni.
A tanulópályát már első nap zöld pályára cseréltem, második nap már a hegytetőn
lévõ kék pályán is lejöttem - ezt ma ismételtem meg, és el nem tudom képzelni,
hogyan csináltam meg egy nap tanulás után.
Síelni óriási! A táj valami gyönyörű. Ha nem lettem volna Nepálban, itt
fetrengenék a látványtól. Persze, így is csodaszép.
A felvonók segítenek a tériszony legyőzésében - ez pozitív.
Síelni egyszerû - ha ráérez az ember. Én nem vagyok technikás, de bátor vagyok és
jó a combom (legalábbis ehhez a pille súlyhoz). Egy sebesség felett a "jobbra
teszem a súlyt-balra teszem a súlyt" (esetleg: jobbal taposok, ballal taposok)
szintre egyszerűsödik az egész. Ha nagyot akar lassulni/kanyarodni az ember,
akkor erősebbet tapos, akár a farolásig. Nagy élmény!!!
Soha nem hittem volna, hogy így fogok száguldozni lefelé. A harmadik naptól
egyedül. Rengeteg jó nő síel, snowboardozik. Egyszerű ismerkedni is.
A legegyszerűbb a felvonókon, de pl. olyan is volt, hogy én szedtem ki egy
húszévest a pálya melleti hálóból.
A harmadik napon már oktattam is.
Lesikló típus vagyok - a sebesség érdekel, a szlalom nem igazán.
Zöld, kék, piros, fekete - ez a pályák besorolása nehézség szerint.
Én a harmadik naptól a kéken alkotok, és nem látom, hogy hová fejlődhetnék még.
A kékeken is olyan sebességet el lehetne érni, ami bőven több, mint amiről
álmodtam, vagy amit még kezeleni tudnék. Innen kezdve nem motivál, hogy a
még meredekebb piros, vagy - ne adj' Isten! - fekete pályákon is le tudjak
jönni. A combom néha bedurran, mert sokszor izomból tartom meg magam,
nem technikával, ezt leszámítva laza az egész.
Az 1771 méteres szintkülönbség hazasíeléskor valami leírhatatlan. Zúg a szél,
száll a por kanyarodáskor. Először kis pont a 2600 méteren lévő ház, aztán
látszik a falu nagyon fentről, majd egyre közelebbről, végül a lenti pályák
és a házunk is.