Tirpunk: Xin-Poi-Cseng
Kettő óra volt és 50 perc
220 Volt és 50 Hertz
Ültem a vízben egy jobb életre várva
Aztán beledobtam a kenyérpirítót a fürdőkádba
Miért vagyok még mindig itt? Elmondom, ha kérdezed
Kínai gyártmány volt ez az egészen furcsa gépezet
Visszavittem a boltba, mondom a csajnak: Bébi mesélj!
Mi ez a sz@r? Ő azt mondta, hogy jár még egy esély
Úgy éreztem, nincs mit vesztenem
Hármat számolok, legyél meztelen
Megkérdeztem, hogy hívják, a neve ismerősen cseng
Így lett az enyém a kínai boltban Xin-Poi-Cseng
Azóta együtt járunk a szusi-bárba, én eszek, ő meg táncikál
Én azzal szórakoztatom, hogy az orromba dugom a pálcikát
Hiába kérem, nem válik meg a rizskalapjától
Egy év múlva megkértem a kezét az apjától
Most nyári szünetben a Jangcén strandolunk
Év közben a józsefvárosi piacon standolunk
Mellettünk az ukránok egész nap pénzt mosnak
Mi meg kenyérpirítót árulunk a többi csóró öngyilkosnak
http://www.myspace.com/tirpunk
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
B.Biga 2010.04.24. 15:44:36
Tök jó néha ilyeneket is hallgatni!