Kis lépések.
A kórházban még fél napig kellett masszíroznom a nyakamat, hogy megtudjam, nincs nagy baj, fel tudom emelni a fejemet annyira (fájdalom nélkül), hogy tudjak gargarizálni fogmosás után. Két napig ugyanis ez sem ment.
A múlt héten már hangversenyen is voltam. Majd mesélek.
Tegnap (és ma), 11 nap után sikerült kinyújtanom a jobb könyökömet egyenesre. Nem mondom, hogy kellemes volt, de egészen simán ment (kb. fél prc alatt). A vállam természetesen semennyit sem mozdulhat, nem is terhelem egyáltalán, de az alkarom súlyát már elbírná. Jó jel.
Kis lépések. Az élet apró örömei.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
tizenkéthúr 2011.05.11. 23:11:14
Én utoljára olyat a TV Macitól láttam!
;)
Üdv!
Herb · http://herb.vorbis.hu 2011.05.12. 00:35:11