'Dark Night Of My Soul'

Na, ebbe jól beleszaladtam - gondoltam, mikor megláttam, mi lesz az este műsoron.
Ehhez képest Bartók I. szvitje egy merő élmény volt. Ötletes, agyas, remek zenemű.
Úgy jó, ahogy van. Két hárfa is játszik benne.
Csak ajánlani tudom.
A Kodály művek előadása előtt csatlakozott a Kocsis Zoltán vezényelte Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz a brutális létszámú (75!) Nemzeti Énekkar.
Szóltak is, az tény.
A Kállai kettősbe két cimbalom is beszállt. Kellemes, népies, rövid, hallgatható mű.
A Budavári Te Deum viszont az égvilágon semmit nem adott nekem. Hiányzott belőle minden.
Nem azt mondom, hogy fájt hallgatni, mert nem elvont, de egyetlen motívum sem érintett
meg, semmi nem tetszett benne különösebben.

Mélyül a nyomvonal, van ahol már kb. másfél méter mélyen leástak, az első szakaszon
kábeleket pakolnak védőcsőbe, a törmeléket és a fa (!) támfákat ügyesen elhordták,
állnak az új oszlopok, DE még mindig nem értem, miért fog ez az egész fél évig tartani.

Már írtam, mutattam a majdnem "sátánista csillagot" kiadó, "A" betűkből kialakított
Anthrax pólót. Tetszett, hogy majdnem megtévesztett.
A zenekar nem állt meg, most a fő gonoszt - vagy a világ megmentőjét, nézőpont
kérdése - varázsolták T-shirt-re, magát Darth Vadert.
Természetesen a védjegy "A" betűk (és az összes többi a zenekar nevéből!) ott figyelnek a rajzban.
Soha nem komolyodnak meg - így van ez jól.

Nagyon szerettem a régi, fekete-fehér klipjeiket is, és örömmel látom, hogy a mai napig előveszi a Depeche Mode ezt a technikát. Van hangulata.
(Milycskova: mi a lábrázás az a bazi nagy valami az első képen? Vélhetően Barcelonában van.)