Avagy: The Joy Formidable
Egyszerű, de JÓ zenét nem egyszerű csinálni. A Sex Pistols volt a király ebben, a The
Cardigans pedig a másik ilyen kedvencem. Szinte a próbateremben érzem magam minden
The Cardigans lemez hallgatásakor, annyira mentesek minden stúdiós fésüléstől.
Az oda-vissza Franciaország útra vittem zenéket. Az egyik (mini) album a
The Joy Formidable 2009-es első jelentkezése volt.
Ütött.
Nagyot!
Shirley Manson (szerelmem! :) Facebook oldalán olvastam a bandáról. Ennyi nekem
elég volt. Ha Neki tetszik, jó eséllyel nekem is.
Bejött.
Walesiek!!! :) Körbeért a sztori.
RAJONGOK az ilyen zenékért, melyekben semmi csicsa nincs, csak néhány nagy ötlet,
pár hangszer, néhány erősítő és ERESZD EL A HAJAM!
A klip is milyen? Semmilyen, olcsó, nem tereli el a lényegről a figyelmet.
ÁLLAT!
(Mondjuk, a hangszer az szent, a szétzúzásuk soha nem tetszik.)
NAGYON jónak tartom, hogy már negyedmillióan látták:
https://www.youtube.com/watch?v=baNMHNblAMU
Az a riff/beindulás 0:59-tól!!? Ju-húú!!
2011.02.04. 09:06 Krap
a hosszú buszozás hatalmas öröme
1 komment
2011.02.03. 19:40 Krap
2010.01.25., Les2Alpes - gondolatok
Annyi minden jut eszembe felfelé a felvonókon (csodszép tájak mellett, fölött
ücsörögve), lesiklás közben, az uszodában, a faluban sétálván.
Például:
- itt is (mint a finn ismerőseimnél) a falu nagy részében "villannyal" fűtenek.
Nem hülyeség - finoman szólva.
- a felvonókat is villamos motor hajtja - és a gleccservasutat is. Belegondoltam,
hogy SIMÁN lehetne kőolaj helyett pl. villamossággal hajtani gépjárműveket is
(csak, ugye, az ellenérdekek)! Mennyivel TISZTÁBB, csendesebb, ÉLHETŐBB lenne a világ!
- Tiszta levegő!! Még-még, még!
- 3550 méteren sétáltam, sílécekkel a vállamon. Megjött az oxigénhiány, légszomj.
ANNYIRA JÓ volt legalább erre a tíz percre ismét átélni a himalájás hasonló emlékeket!
- walesi lányok tünemény kiejtéssel! Nyamm. :)
- Guinness a vacsorához (1,78€, fél literes, dobozos)...
- stb., stb., stb. Mert inspiráló, TISZTA környezetben jönnek a gondolatok.
2 komment
2011.02.01. 08:07 Krap
Les 2 Alpes (Fr), 2011.01.24.
Fordított időrendben: az imént értem "haza" busszal az uszodából. A hajszárítónál
beszédbe elegyedtem a lányokkal (öt db.), akikkel a medencében és a hóban
fetrengés (!) alkalmában (fürdőruhában/fürdőnadrágban) találkoztam.
Kiderült, hogy walesiek.
"Gondoltam, hogy britek vagytok, de hogy azon belül honnan jöttetek, arról lövésem
sem volt. A szőke lányt ne engedjétek a közelembe, mert behalok, annyira jó a kiejtése!"
Jön a szőke is hajat szárítani. "Képzeld, kedveli a kiejtésed."
"Tényleg?" (ettől az egy szótól elájultam :)
"Nem mondanám, hogy kedvelem, inkább mondjuk, hogy odavagyok érte." :)
A falu 1800 méteren lévő felében lakunk. Les 2 Alpes, mint tavaly.
Már néhány napja itt vagyok, de a mai igazán GYÖNYÖRŰ nap volt.
Sokkal jobban síelek, mint tavaly. Jobb a léc is, amit kaptam - rengeteg múlik
azon is.
A "szokott", 3421 m-ről induló gleccser pályák már régi ismerőseim (régi KEDVES
ismerőseim), de ma rájöttünk arra, amit a nagy örgek sem tudtak: onnan is van tovább!
Egy pályakarbantartó kocsi felvontatott minket 3550 m-re, ahonnan 3200 m-ig volt egy kék pálya, amin ÉLMÉNY volt síelni.
ALIG voltunk, a szokottnál is nagyobb csend, kristály tiszta levegő, légszomj (amikor visszafelé sétálni kellett), a gleccser tetejéről láthatónál is SZEBB
kilátás a Mont Blanc-ra (!!), RENGETEG hegycsúccsal. ÉLMÉNY VOLT.
(A walesi lányok is. :)
És mindez (uszoda, busz, csúcson túli síelés) benne volt a síbérlet árában.
Szólj hozzá!
2011.01.31. 08:06 Krap
A múlt hetet...
... 1800 méter fölött töltöttem. Kicsit rendbehozom a bioritmusomat (láz, légcső (vagy mi) gyulladás, óraeltolódás a 23 óra utazástól), aztán mesélek, mutatom a képeket.