HTML

'Dark Night Of My Soul'

Gondolatok. Sajátjaim és melyek Benned ébrednek. Thoughts. The ones in me and the ones generated in you.

Friss topikok

2012.09.07. 08:09 Krap

Pedig

Próbálom megérteni, hogy miben tévedtem
Mivel a közízlésről a véleményem kissé szalonképtelen
Menő vagyok, ha kopasz a fejem, még ha nincs is benne ész
Felnéznek rám, ha fodrász vagyok, és nem, hogyha agysebész
Nem tudom, talán az értékrendemmel van hiba
Netán a fejemben található oltári galiba a felelős

Mint a filmeken a macsó pasi, kit a nője borotvál
Olyan veszélyes régi borotvakéssel, mit senki nem használ
És megvágja persze, a filmetikett ezt írja neki elő
Te meg nyomod magadba nagy kanállal, mert azt hiszed kötelező
Az agytekervényeimet gereblyével fésülik szét
Hogy ne maradjon meg benne, csak ami erkölcsös és szép

Pedig én jó vagyok, de nem használható
Kár rám az idõ, belém a szó

Miért nem köszön a boltos, a pincér, pedig tőlem kapja a pénzt
És ha el merem tenni az aprót, tuti, hogy szarrágónak néz
És hihetetlennek tűnik, amit látok de ezt érzem magam körül,
Lehet, hogy egyedül csak én húzom a számat, mindenki más örül
Biztos, hogy az értékrendemmel van nagy hiba
És nem a fejemben található oltári galiba a felelős

/Junkies: Jó vagyok (de nem használható)/

https://www.youtube.com/watch?v=aTpQE09laNk

Akusztikus verzióban, 24:00-tól kezdődik.

Szólj hozzá!


2012.09.06. 15:54 Krap

Jó fogorvos... :)

Masnaposok12.jpgMasnaposok13.jpgMasnaposok14.jpg

Szólj hozzá!


2012.09.05. 08:01 Krap

Klasszikus

"A jobb felső kettesem eltűnt!" - My lateral incisor's... It's gone!

Masnaposok.jpg

"Nyugodj meg, haver! Semmi baj. Nem is látszik."

 "Alan végig azzal heccelt, hogy egy jó fogorvos magának húzza." - Alan bet you that you weren't a good enough dentist to pull out your own tooth.

Szólj hozzá!


2012.09.04. 08:08 Krap

The King's Speech

AKiralyBeszede.jpg

Nem tudom, mi tetszett ebben a filmben.
A finom, jól elhelyezett humora nagyon.
A csodaszép és választékos kiejtés(ek) hatása kb. az első tíz perc után elmúlt, addig viszont ámultam rendesen.
Utána inkább csak bosszantott, hogy feliratok nélkül szinte semmit nem értek a filmből (arczsugorító élmény, de nagyon kellenek az ilyenek!).
Az alaptörténet (egy beszédhibás emberből némileg váratlanul király lesz) nem nagy szám, az viszont érdekes, hogy valós történelmi tények, személyek körül forog.
Tulajdonképpen észre sem vettem, de dokumentumfilmként néztem végig. Szerencsére a sztori nem megy bele túl mélyen az ausztrál beszédtanár és "betege" tanulási folymatába - igazság szerint kicsit fura is, hogy mitől lesz "hirtelen" csaknem hibátlan a király beszéde, holott sok év alatt játszódik a film, tehát logikus -, sem pedig a személyes kapcsolatukba.
Györgyöt nem hallottam eddig beszélni, de a Churchillt játszó színész (Timothy Spall) nagyon elkapta a politikus hanghordozását, kiejtését.
Colin Firth is nagyot játszik a király szerepében.
Érdekes időben játszódik a történet, hiszen egy amerikai, férjes/elvált nő miatt György bátyja (Edward) lemond a trónról, kevéssel apjuk halála után, így (+a rádió feltalálása miatt) elkerülhetetlenné vált az akadozva beszélő (de ez ellen régen küzdő) György tömegek előtti megszólalása. Ennek csúcsa a tegnapi bejegyzésben hallható, a kezdetét leszámítva beszédhibáról alig árulkodó rádiós beszéd a hadbalépés előtt.
Mindez a XX. században történt, de a történelem nagyobb volumenű dolgai kicsit a háttérbe szorították. Érdekes volt felfedezni, belegondolni.
György '52-ben meghalt, de a film szereplői közül a feleségét, a 101 évesen 2002-ben elhunyt "Anyakirálynét" már láthattuk TV-ben, a lánya pedig a jelenlegi uralkodó.

Szólj hozzá!


2012.09.03. 08:05 Krap

1939-ben ezen a napon

"In this grave hour, perhaps the most fateful in our history, I send to every household of my peoples, both at home and overseas this message spoken with the same depth of feeling for each one of you as if I were able to cross your threshold and speak to you myself. For the second time in the lives of most of us we are at war. Over and over again we have tried to find a peaceful way out of the differences between ourselves and those who are now our enemies.
But it has been in vain. We have been forced into a conflict. For we are called, with our allies, to meet the challenge of a principle which, if it were to prevail, would be fatal to any civilized order in the world.
It is the principle which permits a state, in the selfish pursuit of power, to disregard its treaties and its solemn pledges; which sanctions the use of force, or threat of force, against the sovereignty and independence of other states.
Such a principle, stripped of all disguise, is surely the mere primitive doctrine that might is right. And if this principle were established throughout the world, the freedom of our own country and of the whole of the British Commonwealth of Nations would be in danger.
But far more than this - the peoples of the world would be kept in the bondage of fear, and all hopes of settled peace and of security of justice and liberty among nations would be ended.
This is the ultimate issue which confronts us.
For the sake of all that we ourselves hold dear, and of the world order and peace it is unthinkable that we should refuse to meet the challenge.
It is to this high purpose that I now call my people at home and my peoples across the seas, who will make our cause their own.
I ask them to stand calm and firm, and united in this time of trial the task will be hard. There may be dark days ahead, and war can no longer be confined to the battlefield. But we can only do the right as we see the right and reverently commit our cause to God. If one and all we keep resolutely faithful to it, ready for whatever service or sacrifice it may demand then, with God's help, we shall prevail.
May He bless us and keep us all."

https://www.youtube.com/watch?v=NxKkGw2cju4

George VI broadcasts via radio the speech to his people in Britain, and throughout the Empire, immediately after Britain's Declaration of War against Germany on September 3, 1939.

E vészterhes órán, melynél sorsdöntőbb talán még nem volt történelmünkben, küldöm országaim minden polgárának itthon és tengeren túl ezt az üzenetet.
Ugyanúgy szívem mélyéből szól valamennyiükhöz, mintha csak belépnék küszöbükön, és úgy szólnék önökhöz személyesen.
Többségünk életében immár másodízben léptünk háborúba.
Újra meg újra próbáltuk meglelni a békés kiutat az ellentétekből, amelyek köztünk és azok közt voltak, akik most az ellenségeink. Ám mindegyre hasztalan.
Belekényszerültünk egy konfliktusba, szövetségeseinkkel együtt fel kell vennünk a harcot egy olyan elvvel szemben, amely, ha felülkerekedne, végzetesnek bizonyulna minden civilizált rendre a világon.
Ez az elv megengedi egy államnak, hogy önző hatalomvágyból semmibe vegye szerződéseit és fogadalmait, melyek szankcionálják a más államok területe és függetlensége elleni erőszakot vagy az erőszakkal fenyegetést.
Ez az elv, ha lerántunk róla minden álcát, kimerül abban a primitív tételben, hogy akinél az erő, annál az igazság.
Ha ez az elv elterjedne a világon, nemzetünk és az egész Brit Nemzetközösség veszélybe kerülne és, ami ennél is fontosabb, a világ népeit a félelem igája tartaná fogva, és minden a békébe, a biztonságba és igazságba vetett hit fölösleges volna és a nemzetek szabadsága véget érne.
Ez a végső kimenetel néz velünk szembe.
Megóvandó mindazt, ami számunkra kedves, és a világ rendje és békéje érdekében elképzelhetetlen, hogy visszautasítsuk a kihívást.
E magasztos cél érdekében fordulok most népemhez itthon, és népeimhez túl a tengereken, akik ügyünket magukévá teszik.
Kérem őket, maradjanak higgadtak, szilárdak és egységesek e próbatétel idején.
A feladat nehéz lesz. Meglehet, komor napoknak nézünk elébe, s a háború nem korlátozódik majd a csataterekre.
De csak azt tehetjük, ami helyes, mivel látjuk, mi a helyes, és hódolattal ajánljuk ügyünket Istennek.
Ha valamennyien elszántan kitartunk mellette, készen bármilyen szolgálatra vagy áldozatra, akkor Isten segedelmével miénk lesz a győzelem.
Áldja és óvja mindannyiunkat!

VI. György király rádióbeszéde 1939. szeptember 3-án, a németeknek küldött hadüzenet után.
Az eredeti szöveget a netről szedtem. A magyar fordítás nagy részét az A király beszéde című filmből vettem. Csak a beszéd filmben nem hallható részét fordítottam én.

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása