'Dark Night Of My Soul'

     Szakmai ártalom, igényesség, kekecség, sznobság? Nem tudom, de tény, hogy valóban nagyon kevés olyan album van, ami nálam 10 pontot ér. Ez (a tény) és maga a felvetés kedvet csinált, hogy olykor-olykor bemutassak itt egy-egy szerintem hibátlan és/vagy tökléletes lemezt.
      Kezdem is a legrégebbivel, a legmegosztóbbal, az egyetlen lemezzel, mely '80. előtt készült és szívesen hallgatom.Ez a zenekar egyetlen albuma (!!!) és szerintem (lehet vitatkozni!) a (könnyű)zenetörténet egyik legnagyobb hatású alkotása.
Szinte valamennyi dalát feldolgozták már, némelyiket csak az ismert zenekarok átiratait számolva is 10-nél is többször, és kevés rock vagy metal gitáros van, aki ne említené meg hatásként.
      Meneteléssel indul, és hamar kiderül, hogy az angol nyelvet egészen egyedien használja banda - ropogós r-ek, megnyomott szóvégek stb. Ez az érthetőségnek még jót is tesz.
Polgárpukkasztás, persze, a negyedik dalban aztán (God Save The Queen) mindenen túlmennek, amin akkoriban (nem) lehetett. Eleve a Himnuszuk első sora a cím és a nyitó sor, de rögtön a másodikban le "fasiszta rezsimezik" a hazájukat, Angliát...
     Zeneileg egy tökéletes punk lemez. Semmi hangszeres cicomázás, mellébeszélés, csak a "kiállok és köpök a világra" hozzáállás. Röpködnek a "négy betűs" szavak, de nem (annyira) öncélúan.
"We don't care", "No future (for you)", "I don't know what I want but I know how to get it" - korképek, melyek szállóigék lettek.
A Problems és a New York talán kicsit halványabbak, de a másik 9 dal mindent visz.
     A már említett God Save... és az Anarchy In The UK lettek halhatatlanok, de én inkább a Bodies-t és a No Feelings-(e)t ajánlanám meghallgatásra.
A elsőt az ÜVÖLTős, gyakorlatilag egyszavas refrénje (és sziporkázó :) nyelvi bravúrjai :), utóbbit a ritmusgitár és a pillanatra ( a szóló ellenére) el nem engedő tempó miatt.
Mindkettő húzása a mai napig erős.
A teljes lemez össze-vissza számsorrenddel (és a Submission dallal, ami eredetileg nincs rajta) itt egészen hallgatható minőségben (de nem eredetiben, hanem némelyik esetén dal frissebb keveréssel) található meg:
https://www.youtube.com/watch?v=Le8RGZVLck8

39 perc attitűd, lendület, történelem. 19-22 évesek voltak, amikor megalkották. Döbbenet.
Megjelent 1977. októberében. Ahogyan a zene, a borító is klasszikus és nehezen verhető (Ne törődj a balf@szokkal, itt a Sex Pistols - eredetiben többértelműbb, poénosabb).

Never Mind The Bollocks Here's The Sex Pistols

... van sok nagyobb esztétikai élmény, mint egy Norvégia-Dánia női kézilabda mérkőzés, de nekem most - a meccs után néhány perccel - egy sem jut eszembe.

... 2-3 órával már Dream Theater koncertet hallgattam. Majdnem ugyanannyira muzikális. (Sőt?) Az önfeledten (öltönyben!!) "tomboló" japánok is megérnek egy véleményezést! :) Komoly késztetést érzek, hogy keressek egy olyan koncertet (Ramones?), melyen megmozdulnak. (Mondjuk, Dream koncerten nálunk is csal áll és leesett állal les mindenki, az igaz.) Érdemes nagyobb felbontásban az eredeti YouTube helyen megnézni, mert úgy jobb a hangminőség.

Úgy jártam, hogy lemondtam a bérletem, mondván, majd megveszem a jegyeket egyenként, olcsóbban, erre persze hogy ez az egyetlen olyan bérlet, melyből az összes nézőtéri helyet (!!) eladták erre az évadra, tehát jegyet sem adnak ki a hangversenyekre :(, így még bennfentes révén sem tudok bejutni.
Na, de olyan nincs, hogy ne halljam Perényi Miklós bácsit, ha a városban játszik, így "kora reggel" levakartam a havat a járgányról, és irány a főpróba!
Nem a "mi" Kovácsunk (László), hanem egy másik Kovács (János) vezényelt. Remek orgánum, szimpatikus ember. (Amennyire értek hozzá: remek karmester.) (("a Magyar Állami Operaház Liszt –, Kossuth – és Bartók-Pásztory – díjas karmestere"))
Amennyivel kevesebb egy főpróba (vannak benne megszakítások, nem megy le egyben a teljes műsor), annyival több is az előadásnál. Hallani az utasításokat, a változtatásokat, össze lehet hasonlítani a kiindulási és a "javított" zenét.
Georges Bizet: Gyermekjátékok: ezt kimosta a fülemből a többi mű, de tetszett és elég nehéz lehet, mert sok megállás, megbeszélés, utasítás tarkította.
Claude Debussy: Egy faun délutánja: hangulatos, igazán faunos. Ha létezik, ha nem. :)
„A zenének elsősorban szépnek kell lennie!” /Debussy/
Georges Bizet: Carmen szvit No.2: ez ismert, legalább két részét, témáját mindenki hallotta már. Nekem a "maradék" rész jobban tetszett. Az egyik üvölt, hogy írják át gitárra, vagy tegyenek bele egyet, ugyanis teljesen gitárszerűt, gitárbarát dolgokat pengetnek (!) a vonósok benne.
Ex-gitáredzőm: ha lesz egy szabad (fél)órád, megcsinálhatnád. A jogdíjnak csak a felét kérem.:)
Eduard Lalo: d-moll csellóverseny: Perényi Miklós (bácsi) előad egy csellóversenyt. Ennyi.
Az egész lénye, zeneisége olyan, hogy azt meg sem próbálom leirni. Azt viszont már írtam, és tartom, hogy remélem, sokszor látom, hallom még játszani.
Legszívesebben maradtam volna és megnéztem volna a próba utáni ifjúsági hangversenyt és este az előadást is. Persze, egyszer is élmény volt.
Vannak dolgok, melyekért megéri hóesésben kívül-belül jeget kaparni a szélvédőről. Ez egy ilyen délelőtt volt.
És persze nem lehetek eléggé hálás kedvenc szólamvezetőmnek, aki ezt az egészet lehetővé tette.

"Megyénkben 70 ezer olyan ember él, akiket azonnal munkába lehet állítani."

Így is lehet mondani, miniszteri biztos úr, a megyei közgyűlés elnöke, az 1.000.000 új munkahelyet teremtő párt országgyűlési képviselője. És úgy is, hogy akkora a munkanélküliség a megyében, hogy az szinte világszám!