Amikor ismerkedtem velük és beleástam magam a zenéjükbe, szövegeikbe, mondtam, hogy én nem tudnék a The Cure-ban játszani, mert elbőgném magam. Ahogyan öregszik, Robert is kezd az én szintemen mozogni, ugyanis a turnén Zágrábban ismét elsírta magát. Most ezen a dalon. És ez most nem hiszem, hogy az anyja halálához köthető, mint az a sírása, melyet talán itt is mutattam, mert ez a dal nem másról szól.
And I'm outside in the dark
Staring at the blood red moon
Remembering the hopes and dreams I had
And all I had to do
And wondering what became of that boy
And the world he called his own...
I'm outside in the dark
Wondering how I got so old
It's all gone
It's all gone
Nothing left of all I loved
It all feels wrong
It's all gone
It's all gone
It's all gone
No hopes no dreams no world
No… I don't belong here
No… I don't belong here any more
It's all gone
It's all gone
I will lose myself in time
It won't be long
It's all gone
It's all gone
It's all gone
Left alone with nothing
The end of every song
Left alone with nothing
The end of every song
Left alone with nothing
Nothing
Nothing
Nothing
/The Cure: Endsong/
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.