HTML

'Dark Night Of My Soul'

Gondolatok. Sajátjaim és melyek Benned ébrednek. Thoughts. The ones in me and the ones generated in you.

Friss topikok

2008.03.04. 07:59 Krap

Pusztai Antal "koncertje"

Ha valaki fogott már műanyag húros gitárt komolyabban (itt kiestem) a kezébe, az egy
ilyen előadás után 2 dolgot tehet : vesz egy vagon húrkészletet, magára zárja az ajtót
és szétgyakorlja az agyát, vagy úgy elmegy a kedve az egésztől, hogy hagyja a fenébe
és más mesterséget, hobbyt választ magának.
Ez a győri (hozzám képest) fiatalember ugyanis káprázatosan jó gitáros. Minden értelemben.
Annyi "hibát" találtam benne, hogy a saját számai alatt túl hangosan veri a tempót a
jobb lábával, a halk részeknél hallani a szuszogását, illetve a mimikája számomra egy
fokkal erősebb a kívánatosnál. ENNYI. Minden más : hangszeres tudás, felkészültség,
technika, (mit technika ? pl. pengetési technika HEGYEK!!!), dinamika, jobb és bal kéz,
zeneszerzés (!!!), zenei alázat, nem hogy tökéletesen, de valami leírhatatlanul
jelen van a játékéban ! Eszméletlen zenei élmény volt látni, hallani!!
A felkonfban bemondták, hogy a'70-es éveg második felében született és egy rakás
(pl. Montreux !) jazz díjat is kapott... Na, itt aggódtam, hogy "agyatlan zagyválás"
(is) lesz. Aztán elkezdett játszani kalsszikus műveket. Valami olyan imponáló TUDÁSSAL,
határozottsággal, technikai virtuozitással, hogy Marty Friedman-hoz szokott szemeim,
füleim :) is helyenként közel voltak a padlózáshoz. Aztán jöttek a saját művei.
Itt-ott volt csak "túl" jazz-es (számomra) - összességében nagyon kellemes meglepetés
volt ez a rész (is), ugyanis úgy mutatta meg a hangszer határait, hogy teljesen
összhangban maradt a régi (?) nagyok műveivel is. Csak kalapot tudok emelni, tényleg
nem tudok belekötni. Érdekes módon leginkább az egyik ráadás szám alatt (a sok közül!)
zakkantam meg teljesen. Amikor egy végig dallamos, a többihez képest nem túlzottan
technikás művet játszott GYÖNYÖRŰEN... Na az nagyon megkapott.
Ez is egy éredekes fejezet, amikor valaki mer és TUD is keveset játszani.
Neki ez is megy.
A másik egy félig hasonló, félig technikai csoda volt, aminél borultam : az egyik
"klasszikus" műben először üveghangokon játszott olyan dallamot, mely néhán hangját
szerintem nem lehet üveghangból kihozni (nyilván tévedek, illetve többször nem
hagyományos hangolással játszott, ez is magyarázat lehet), majd csak a bal kezével
(elpengetéssel?) alkotott egy olyan összetettségű és hangerejű szólót, hogy ha nem
látom, nem tűnt volna föl, hogy a jobb kezével semmit nem csinált....
És nem 5-10 hang, vagy másodperc volt!
Több, mint 1 órát játszott kotta nélkül, helyenként szinte követhetetlen
hangsűrűséggel, de öncélúságnak alig-alig (sem) volt nyoma.
Erről a koncertről pláne érdekelne kedvenc (bal kezes) klasszikus gitár játékosom
véleménye! Ex-edzőm egyszer hátha közös sörözői asztalhoz ültet minket! ;)
Tanárok, szólamvezetők :), hangszeresek : nyomás gyakorolni !!! Megéri !!!!!!!!!
Foo Fighterst hallgatok. A Nirvan dobosa a gitáros/énekes itt. Amikor bevette a
dobost, azt mondta, hogy természetesen sokkal jobb dobos, mint ő.
Ha nem így lenne, ő maga dobolta volna fel azt az albumot is.
Hogyan jön ez Pusztai Antal koncertjéhez ?
Jön.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://krap.blog.hu/api/trackback/id/tr55364581

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása