Huh, hol is kezdjem ?
35 perccel kezdés előtt már alig-alig találtam ülőhelyet az első 10 sorban.
Nagy meglepetésemre láttam V.Molnár Juditot is a férjével. Judit tavaly az
egyik szólista volt a Therion hasonló koncertjén. A klasszikus rész után
hagyták el a helyszínt.
A Dream Theater Six Degrees.. albumával melegítették a hangmotyót - nagy
piros pont ! Aztán pontban 9-kor elkezdődött az ÉLMÉNY, mely éjfélig tartott.
A hangzás végig brilliáns és kellően hangos volt. Az arányok szinte végig
hibátlanok voltak, néha kicsit halk volt a kórus a zúzós résznél, de ennyi.
Ez így leírva smafu, de óriási munka lehetett mögötte. A második részt a
4. sorból, egy hangfaltól nem messze tekintettem meg, de ott sem volt gond
a megszólalással. Az első próbától kezdve volt egy tag, aki a(z akkor még
nem létező) fényeket programozta a laptopján. Ő is fantasztikus munkát végzett,
mert egy ízléses, változatos, de szinte észrevehetetlen - azaz a produkciót
messzemenően kiszolgáló - fénytechnikát alkotott.
A klasszikus rész remek volt - egészen Simone feltűnéséig. Addig is sétáltak
az ülőrész előtt fényképezőgéppel (egyre többen, de addig ízlésesen), akkor
azonban annyian mentek előre, hogy azzal oda lett az élvezhetőség a székeken.
Főleg egy kb. 190-cmes tag "tetszett", aki VÉGIG kamerát tartott a feje
felé középütt, a színpadtól 5-8 méterre. Szívből kívánom neki, hogy hasonlóval
próbálkozzék egy Fear Factory, Kreator, vagy akár majd a szigetes Maiden
koncerten ugyanennyire a színpadtól ! Még meg is látogatnám utána :) és
elmagyaráznám neki mekkora egy "nem fénylik erre az értelem" karakter...
Szóval ez - hogy nem láttam semmit az Epica tagjaiból - rendesen levett
az egyébként hibátlan klasszikus rész élvezeti értékéből.
Főleg azért volt érthetetlen az egész, mert világosan megmondták, hogy a 2.
rész "tombolós" lesz. Úgy beszélek, mint egy trotty, de ennyi tapintatnak
szerintem illene mindenkiben lennie.
A programot látjátok az egyik képen - nem volt gyenge pontja.
A zenekart, az énekkart és REGŐS ZSOLTot nem lehet eléggé dicsérni.
Hibátlan, pepec. Az Epica is odavolt (és vissza) Tőlük - a koncert végén nem
győzték ontani a köszönömöket és a jelzőket - nagyon szimpatikusan viselkedtek,
látszott hogy totálisan elismerik a komolyzenészek "munkáját".
Jól érezték itt magukat, ez is látszott rajtuk. Amikor mondták, hogy
visszajönnek Miskolcra (!!), akkor jöttem rá, hogy a Jégcsarnok van akkora,
mint a PeCsa és akusztikára sem sokkal gyengébb. 2-3 ezres koncerteket
simán (?) lehetne ott tartani - főleg, ha beindul a mezőkövesdi reptér.
Az Epica zeneileg ? (Na, a rajongók itt abbahagyják az olvasást.)
A metal majdnem minden ágát szeretem, a klasszikus zene is barátom, de a
"szimfonikus metal"-lal nem tudok megbarátkozni. Noha 1-2-szer black metalos
cséplésig/károgásig elmentek és több hörgős daluk is van, szerintem ez
nem metal. Keménységre (nálam) közelebb van a rockhoz.
Egyénileg: a 2 gitáros játéka komplikáltságra kb. a Pistols és a Motörhead
között van - és remélem ezzel nem sértettem meg senkit (Würzel játékát NAGYON
szerettem a 'head-ben); a basszert is vegyük ide; a dobos nem a stílusomban üt,
de egyértelműen jó; a billentyűs témáit most főleg a negyzenekar játszotta,
így tehermentesítve volt; Simone hangja végig hibátlan volt. Sokkal jobb, mint
az itt is említett koncert DVD alapján vártam.
Egyéniségre, emberileg, kisugárzásra nagyon együtt van a csapat. Fiatalok.
A színpadi munkája mindegyikőjüknek hibátlan volt: végigmozogták,
headbangelték, mosolyogták, énekelték az egész koncertet. A hosszú hajú gitáros
nagy csajmágnes lehet, simán szinten van Simone-val frontemberkedésben.
Csak pozitív megnyilvánulásai voltak egész koncerten, csakúgy, mint az egész
zenekarnak.
A próbák alapján a basszer és a rövid hajú gitáros áll hozzám közelebb stílusra,
mindketten olyan csendes, mászkálós típusnak tűntek. Előbbiben volt annyi
figyelmesség, hogy felállt a klasszikus rész alatt, így legalább őt lehetett látni.
Sört is ivott (ami nálam is alap lenne koncereten), mégis rajta éreztem
egyedül, hogy néha kicsit keresi a helyét; utóbbi előtt álltam (direkt)
a koncert alatt - ritmusgitár mániám van ugyanis. Szakmailag nem sokat
kaptam (kvint tologatás, néhány riff, egyetlen (?) szóló), de magabiztos és
precíz volt.
Simone-n döbbentem !!!! A kedves, csendes, bájos "nyuszi" akinek a próbákon
látszott úgy átváltozott, hogy csak lestem ! Egy öntudatos, magabiztos némber
(tessék pozitívan érteni !) lett Belőle. A "csendeske" nekem szimpatikusabb
volt, de a kezdeti néhány számot követően - amíg tartott az áll-leesésem :),
illetve amíg kissé klisés, pózolós volt a zenekar viselkedése (gondolom,
izgultak) - megbarátkoztam Vele. 3-an is beszéltek a dalok között,
karakterre bárki lehetne frontember a csapatban - ez is nagy erényük.
Együtt vannak, jól tolják a dolgaikat. Hogy mennyire hiteles ez a stílus,
azt ők tudják. Ha teljesen a sajátjuk, akkor sok-sok remek év áll előttük.
A tavalyi Therion koncert nekem jobban tetszett, de ez csak ízlés kérdése,
mindkét koncert FANTASZTIKUS volt !
A Peer Gynt-öt hallgatom éppen. Remek zene, de valószínűleg Fear Factory jön
utána, mert kedvet csinált ez a koncert ahhoz, hogy kő-kemény dolgokat hallgassak.
Bocs', ha sok voltam - holnap megpróbálom rövidebben befejezni az Epica sztorit.
(Ha valaki olyan honlapot lát, ahol képek, letölthető dolgok vannak a koncertről,
az jelezze, kérem ! A youtube-on már van néhány dal, érdemes megnézni őket!)