Néha kijön a bennem lakó anarchista. Megnézném pl. a máv arczát, ha csak egy napig
az utasok sztrájkolnának, azaz a kutya sem utazna velük, vagy egy napon SENKI nem
venne jegyet. Vagy a becsületesebbje venne, de nem mutatná meg a kallernak.
Nevetségesen magas árakkal operálnak, nem szolgáltatnak semmit, aztán csodálkoznak,
ha veszteségesek. Hogy ne csak provokáljak, a kamionok vasútra pakolásában látnék
fantáziát. Az hozhatna (?) annyit a konyhára, hogy a személyszállítás veszteségét
kitermelje. Persze ehhez felsőbb szinten kellene összefüggésekben gondolkodni.
In Flames hetem van. Szinte csak a 4 meglévő albumukat hallgatom.
Dicsértem az új CD-jüket, most a másik hármat jobbnak tartom.
Mégis a The Chosen Pessimist dalra (2008.) kattantam rá talán leginkább.
Még kottát is írtam (nyugi, csak 6 hangot).
Emlékezetből csak fél hanggal nyúltam mellé (minden egyes hangnál). Úgy logikus lett
volna, így viszont zömmel általam nem használt hangok alkotják és jó pár kereszt is befigyelt.
Olyan, mintha fél hanggal feljebb (!!!) lennének hangolva a gitárok.
Ilyet még nem ettem. Persze, lehet, hogy a billentyűs írta...:)
A 'Come faith I'm dying' sor sokadszorra is hat.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.