Előnye is van, ha nincs munkád. Csüt. délelőtt (és pénteken is) a Bükkben sétáltam és forrásvízzel töltöttem fel az otthoni ivóvíz készletemet.
Jó volt a hétfői hangverseny, de annyira azt hittem, hogy egy hangszeres együttes
fog fellépni (soha nem nézem meg előre a műsort), hogy - ha hozzávesszük, hogy majd'
fél éve nem láttam/hallottam a kedvenc szimpatikusaimat, talán nem is
meglepő - hirtelen nagyon elkezdett hiányozni egy nagyzenekari hangverseny.
Kiderült, hogy egy másik bérlet keretében a szimpatikusoknak is van hangversenye a
héten. Gyorsan be is szereztem egy mérsékelt árú jegyet, aztán:
Haydn: C-molll szimfónia (Hob. I:95): Haydn a kedvencem, a moll hangzás is - ezen
nincs mit magyarázni. Ez a mű is tetszett, főleg a záró tétel, ahol rendesen
megvariálta a dolgokat, újított, szakított a bevált formákkal. NAGYON rendben volt.
És, mert még konzit végzett olvasóm is van (!!), megemlítem, hogy : "Az öregkorában
is egyre kísérletező mester itt bemutatja, hogyan lehet az alapjaiban homofon
szerkezetű rondóformát többszólamú, kontrapunktikus elemekkel színezni,
változatosabbá tenni."
Jó volt látni a zenekart. 4-5 embert is ismerek a zenészek közül, akik haverok, vagy
legalább beszélgettünk, vagy maileztünk párszor.
'Fagott 2' (szintén "haver") mellett egy újkeletű (??) dekoratíva ült...
Sosztakovics: I. (C-moll) és II. (F-dúr) zongoraverseny: mindkettő rendben van.
Az első jobban tetszik (1933-ban a szerző adta elő először), a nyitó tételében van
néhány király ötlet, de a II. (a fia vizsgahangversenyére komponálta 1957-ben) lassú
tétele kiemelkedően zseniális. Sosztakovics 1927-ben diplomát nyert az első
varsói Chopin versenyen. Hopp !
Az I. versenyben a szimfonikusok teljes (?) vonós szekciója, a II-ban majd' a teljes
zenekar jelen volt. Érdekes volt, de teljesen rendben volt.
A fiatal zongorista hölgy, Falvai Katalin imponáló magabiztonsággal és jól játszott
(amennyire én meg tudom ítélni). Szimpatikusak a nem (gyakran) mosolygó hölgyek, de
Katalin túlzottan (feszült?) 'fapofa' volt. Pedig a játéka több, mint remek.
(Hétfőn Szilasi Alex játszotta a Chopin művet, szintén remekül.)
Nem szeretem a történetet mesélő műveket (maradjanak meg az operának), ezért Strauss
művéről (Till Eulenspiegel vidám csínyjei) csak annyit, hogy hallgatható volt.
(Ez még mindig dicséret nálam.)
Tamásnak ÓRIÁSI köszönet a jegyért !!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.