Az európai megjelenés napján (2009.01.26.) hallottam a Sepultura új albumát, az A-Lex-t. Kiforrot, minőségi zúzda, de egyáltalán nem tetszik. Meg sem említeném, ha a 16. tételt
(EZ a szó IDE illik, de nagyon) hallván nem esett volna le az állam. A mű címe (Ludwig Van) beszédes, lévén Beethowen "örömódás" szimfóniájának megidézését hallhatjuk öt és fél percben. Persze, más már csinált ilyesmit, de a Sepultura-tól több, mint meglepő az ilyen kalandozás. Előbb gitárokkal, dobbal alkotnak, majd jön a nagyzenekari rész a metal csapattal, aztán az énekdallam gitáron, végül tisztán a komolyzenei hangszerek és a közös finálé. Atomzat. ÉLMÉNY hallgatni.
Az őt követő A-Lex IV című szerzemény is marad a komolyzenei stílusnál.
Ne feledjük, hogy brazilok, tehát nincsenek európai gyökereik!!
A végén ők is lehetséges fellépők lesznek az Operafesztiválos metal+szimpatikusok koncerten?? Sepu rajongók ne aggódjanak, szeretni fogják ezt az anyagot is, de én soha nem voltam oda értük. Ugyanazon a napon megkaptam a Kreator új művét, a Hordes Of Chaos-t. Mivel ők lettek az egyik kedvenc bandám az elmúlt években - ahhoz képest, hogy a kezdeti lemezeik idején majdnem minden metal zenekart hallgattam, csak őket (és a Slayert) nem bírtam, ez nem kis eredmény - feltett szándékom volt, hogy egyszer publikálhassak róluk. Most ez megadatik.
Nálam nincs benne az első háromban a 2009-es lemez. Bővebben az 'inform márciusi
számában, ha a főszerk is úgy akarja. :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.