"Amikor utazol, az Újjászületés aktusának egy nagyon gyakorlati formáját
tapasztalod meg. Teljesen új szituációkba kerülsz, a nap lassabban telik
és az esetek többségében nem érted a nyelvet, amelyen az emberek beszélnek.
Pontosan úgy, mint a gyerek, aki épp kibukkant az anyaölből.
Ezért sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítasz azoknak a dolgoknak,
amelyek körülvesznek, mert tőlük függ a túlélésed. Sokkal megközelíthetőbb
leszel az emberek számára, mivel ők segíthetnek majd a nehéz helyzetekben.
És az istenektől kapott bármilyen kicsiny kegyet is oly nagy örömmel fogadd
mintha az lenne egész hátralévő életed egyik legemlékezetesebb epizódja.
Ugyanakkor, minthogy ezek a dolgok újak, csak a szépet látod meg bennük,
és még boldogabbá tesz, hogy élsz."
                                                     /Paulo Coelho: Egy mágus naplója/