'Dark Night Of My Soul'

A római tenisztorna esti meccsén Elena Dementieva (szeretjük!) egy fekete (!!)
hosszúujjú (!!) felsőben és egy fekete, térdig érő, testre feszülő nadrágban (!),
fölötte kis zöld szoknyában játszott Ivanovic ellen. Érdekes volt. Sajnos kikapott.

Sok jó idézetet lehetne írni a könyvből. Kettő, majdnem véletlenszerűen kiválasztva:

"Egy civilizációs rendszer rabjai vagytok, mely jószerivel kényszerít benneteket
arra, hogy a fennmaradásotok érdekében tovább pusztítsátok a világot."

"Ha nem tudsz rájönni, mi tart fogva, a szabadulási szándék csakhamar zavarossá
és hatástalanná válik."

Gondolkodtató, jó könyv.
Egy párbeszéd keretei közé helyezett filozofálás az emberiségről és helyéről,
szerepéről a világban, történelmi, földtörténeti távlatokban, léptékben gondolkodva.
Egy sajátos nézőpontból mutatja meg, hogy honnan jöttünk, hol vagyunk, mi emberek,
és hová tartunk, ha nem változik semmi a mentalitásunkban, gondolkodásunkban.
Nem túl pozitív - miért is lenne? -, de sajnos nem lehet mondani, hogy nincs igaza.
A teremtést, a bűnbeesést, de még Káin és Ábel történetét is egy másik nézőpontból
szemléli, mégsem mond ellent a Bibliának. Fura és érdekes.
Engem elgondolkodtatott. A könyv olvasása előtt is egyre inkább foglalkoztatott a téma
(leginkább a volt kaukázusos Kardos-Horváth Janóval folytatott egyik beszélgetés óta;
Ő nagyon benne van ebben), és annyiban megnyugtatott, reménnyel töltött el, hogy
ha sokan kezdünk hasonlóan gondolkodni, akkor talán hamarab tér észhez, változik a
világ, és akkor talán nem éljük fel, tesszük tönkre a jövőt.
Persze én naív és jóhiszemű vagyok. Pláne, ha a kettő ugyanaz.
Bár a "talán" minden, csak nem megnyugtató.
1992-es könyv. Mindenkinek csak ajánlani tudom.

Éveken át idegesített, hogy használtam a szót (még katona is voltam), hogy így rád hátékázzák, meg úgy, de nem tudtam rájönni, minek a rövidítése. A "Hová Tette, Katona?" egy poénos megfejtés, de nyilván nem ez a helyes. Sok embert kérdeztem meg az évek folyamán, de senki nem tudta a választ. Aztán valahol olvastam: Hiány Térítési Kötelezettség... Soha nem jöttem volna rá.

Kevés kedvenc filmem van. Az Angyalok városa az egyik. Telibe kapott annak idején.
Nem tudom, miért, mivel - egyszerűen csak megtörtént.
Az alapötletet a Berlin felett az ég-ből vették alkotói, de annyira eltér a kibontása, a
történet, hogy én nem mondanám remake-nek. Ettől még persze az. :)                       Az eléggé ciki, hogy egy 1987-es film szolgál egy 1998-as témájául.
Fura, de eddig nem láttam az "eredetit". Tegnap este megnéztem. Nem tetszett.
Pedig több ismerősöm odavan érte, és filmes fórumokon is befekszenek emberek tőle.   Nem mondom, hogy rossz, mert nem az, de számomra nem sokat adott a
hangulatos fekete-fehér képeken és néhány jó mondaton kívül.
A képi világa meglehetősen jó (mint egy klasszikus Depeche Mode klipnek),
az örökkévalóságot is jól adja vissza, de a főhős motivációja eléggé halvány
- inkább az unalomra, lelki torkig levésre tippelnék a film alapján, nem a
mindent elsöprő érzelmekre. Az önmagát játszó Peter Falk viszont nagy ötlet.
Az Angyalok városában van konfliktus, és a szerelmet is sokkal jobban ábrázolja.
Jobb a zene is. Pedig az csak egy amerikai szerelmes film.
Az Angyalok városát legalább hatszor láttam (szinkronizálva talán egyszer sem),
a Berlin felettet egyszer is bőven elég volt.