Kevés kedvenc filmem van. Az Angyalok városa az egyik. Telibe kapott annak idején.
Nem tudom, miért, mivel - egyszerűen csak megtörtént.
Az alapötletet a Berlin felett az ég-ből vették alkotói, de annyira eltér a kibontása, a
történet, hogy én nem mondanám remake-nek. Ettől még persze az. :) Az eléggé ciki, hogy egy 1987-es film szolgál egy 1998-as témájául.
Fura, de eddig nem láttam az "eredetit". Tegnap este megnéztem. Nem tetszett.
Pedig több ismerősöm odavan érte, és filmes fórumokon is befekszenek emberek tőle. Nem mondom, hogy rossz, mert nem az, de számomra nem sokat adott a
hangulatos fekete-fehér képeken és néhány jó mondaton kívül.
A képi világa meglehetősen jó (mint egy klasszikus Depeche Mode klipnek),
az örökkévalóságot is jól adja vissza, de a főhős motivációja eléggé halvány
- inkább az unalomra, lelki torkig levésre tippelnék a film alapján, nem a
mindent elsöprő érzelmekre. Az önmagát játszó Peter Falk viszont nagy ötlet.
Az Angyalok városában van konfliktus, és a szerelmet is sokkal jobban ábrázolja.
Jobb a zene is. Pedig az csak egy amerikai szerelmes film.
Az Angyalok városát legalább hatszor láttam (szinkronizálva talán egyszer sem),
a Berlin felettet egyszer is bőven elég volt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.