Avagy: The Joy Formidable
Egyszerű, de JÓ zenét nem egyszerű csinálni. A Sex Pistols volt a király ebben, a The
Cardigans pedig a másik ilyen kedvencem. Szinte a próbateremben érzem magam minden
The Cardigans lemez hallgatásakor, annyira mentesek minden stúdiós fésüléstől.
Az oda-vissza Franciaország útra vittem zenéket. Az egyik (mini) album a
The Joy Formidable 2009-es első jelentkezése volt.
Ütött.
Nagyot!
Shirley Manson (szerelmem! :) Facebook oldalán olvastam a bandáról. Ennyi nekem
elég volt. Ha Neki tetszik, jó eséllyel nekem is.
Bejött.
Walesiek!!! :) Körbeért a sztori.
RAJONGOK az ilyen zenékért, melyekben semmi csicsa nincs, csak néhány nagy ötlet,
pár hangszer, néhány erősítő és ERESZD EL A HAJAM!
A klip is milyen? Semmilyen, olcsó, nem tereli el a lényegről a figyelmet.
ÁLLAT!
(Mondjuk, a hangszer az szent, a szétzúzásuk soha nem tetszik.)
NAGYON jónak tartom, hogy már negyedmillióan látták:
https://www.youtube.com/watch?v=baNMHNblAMU
Az a riff/beindulás 0:59-tól!!? Ju-húú!!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Herb · http://herb.vorbis.hu 2011.02.04. 22:50:25