Az egyik szerzőt ismerem személyesen (nem, nem Felixet és nem is Wolfgangot :),
de sajnos ezt az előadást nem tekintette meg, ezért (plusz semmi kedvem nem
volt kiöltözni és nem hétköznapi spórolásban is vagyok - hogy miért, arról
majd később) szokatlant húztam, és a hangverseny főpróbáját néztem, hallgattam meg.
Jó élmény volt.
(Ex-edzőm: nem semmi bennfentest csináltál belőlem! Ha egy kicsit is elbambulok,
a zenekar igazgatója előre köszön. Tény, hogy Ő a fiatalabb, de akkor is furcsa,
hiszen alig ismer.)
Gyöngyösi Levente: II. szimfónia
Érdekes. Már éppen nem könnyen befogadható, viszont még messze nem "borult".
Modern, a szó azon értelmében, hogy formájában, felépítésben nem hasonlít a
"klasszikus" szimfóniákhoz, de nem öncélú vagy hallgató-nyúzó, mint egyik másik
kortárs darab.
Nagy dicséret azért, hogy - igaz, csak rövid ideig - meri a szerző a dobot a
könnyűzenei értelemben használni. Tetszett még a csőharang (vagy mi), illetve
a hárfa bátor használata, különösen ott, ahol fuvolával és a xilofonnal (vagy az
arra nagyon hasonlító másik hangszerrel) szólt együtt.
Ha nem követte volna két másik mű, többet is tudnék írni, de így sajnos sok
momentumot kimostak a fülemből.
Levente az a zeneszerző, akiről írtam a nepáli utam kapcsán, hogy beszélgettünk, illetve hallgathattam komolyzenét a fülesén a hegyekben.
Negyon örülök, hogy ismerem.
Levente: ha BÁRMIKOR errefelé jársz, el ne felejts szólni!
Felix Mendelssohn-Bartholdy: e-moll hegedűverseny
Olyan, amilyennek egy hegedűversenyt elképzel az ember. Dallamos, okos, ügyes, szép.
Egyszerre hat a szívre és az értelemre.
Az est szólistája a szimfonikusok egyik (első)hegedűse, Soós Gábor.
Könnyed, hibátlan, nagyszerű a játéka. Helyes, hogy megmutatta a hangverseny, hogy a
"saját" zenészeink is fantasztikusak, nem kell mindig vendégművészt hívni.
Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr "Linzi" szimfonia K.425
Mozart, pont.
Olyan, amilyen. Hogy zseniális, az tény, hogy kinek mennyire áll közel az ízléséhez, arról sem illik vitatkozni.
Számomra már túl könnyed, "easy listening", de évente 1-2-szer szívesen hallgatok tőle is zenét.
Ha esetleg valakit érdekel, és arra jár, Levente művét március elején
(talán másodikán?) Pesten, a Művészetek Palotájában meghallgathatja kedvenc
szimpatikusaim előadásában.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
tizenkéthúr 2012.02.22. 08:52:58
a zenekar igazgatója előre köszön. Tény, hogy Ő a fiatalabb, de akkor is furcsa,
hiszen alig ismer.)"
Egyszer már söröztél vele! Az nem elég az ismer(e)tséghez?
;)
Bízzunk abban, hogy a Miskolci Szimfonikus Zenekar Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójaként is még sokáig köszönhet neked, úgy is, mint törzs hangverseny látogatónak!
minap.hu/news.php?extend.49499.5
tizenkéthúr 2021.05.08. 19:19:00
Krap 2021.05.10. 08:27:07
tizenkéthúr 2021.05.10. 10:34:56
Nem baj, ha nem írsz véleményt, nem is azért küldtem.
Krap 2021.05.10. 10:39:49