'Dark Night Of My Soul'

Avagy: nesze neked, jogvédelem :)
Volt/van egy dán zenekar, akiket Disneyland After Dark-nak hívtak (Disneyland
sötétedés után - atom név!) addig, míg el nem kezdtek befutni. Akkor szóltak nekik
jogilag, hogy a név első szavát nem ártana hanyagolni, ha még kell a pénzük,
pl. kajára, így lettek D.A.D. (D.A.D vagy D-A-D, esetleg DAD)
Remek party zenét tolnak. Semmi komolyság vagy görcsölés nincs bennük.
Hogy a humorérzékük ennyi év elteltével (1986-os az első lemezük!) sem kopott, arra
jó példa az új lemezük címe: DIC.NII.LAN.DAFT.ERD.ARK
Disneyland After Dark is, meg nem is. :)
Az egyik (1989-es!) dalukat nagyon szeretem, a mai napig az egyik
legjobb (egyben legegyszerűbb) riffet (és húzást) tartalmazza, amit valaha hallottam.
Az eredeti videoklipet is megtaláltam a tűzijátékot szóró sisakkal (!!:),
de előbb egy remek koncertfelvétel, melyen a szakmailag sokat mondó, gyárilag két
húros (!!) basszsusgitár megfigyelhető.
A hosszú, de egészen jó középrész nem volt az eredeti dalban.
A dobos is megér egy hallgatást!!
Ha tudnék zenélni és bandám lenne, ezt a dalt tuti feldolgoznám.

"Az álom szomszédos mindama titkokkal, amelyek túl vannak az életen."
/Victor Hugo: A nevető ember/

Miközben természetesen mindenkinek BOLDOG, eredményes 2012-t kívánok, leírok az
archívum kedvéért néhány dolgot, hogy hová jutott az oszágunk mostanra.
Itt a 27%-os Áfa (!!!), 400Ft fölött a benzinár. 2975Ft a legolcsóbb autópálya
használati díj (a 2011-es 1650Ft után!!!), az Euró valutaközép árfolyama 300-310Ft
között ingázik. A munkanélküliség, az elvándorlás brutális.
A kötelező gépjármű felelősség biztosításhoz hozzádobtak egy újabb adót (+ súly,
regisztrációs stb.).
Pártkatona "álamfő"nk van, van FIDESZ szóvivő, miniszterelnök szóvivője, FIDESZ
frakció szóvivője. Egypárti az alkotmányunk, az országgyűlés formálissá és
fölöslegessé vált, a következő összetételére olyanok is szavazhatnak, akik
életükben nem léptek az ország területére. (Jelen állás szerint csak a listára,
de ez nemzetközi törvényekkel ellentétes, hiszen ha szavazhatnak, akkor listára
és egyéni képviselőre is joguk van.)
Nem létező, egyetlen szavazatot sem kapott pártnak (KDNP) is van minisztere,
a tagjai megnyilatkoznak dolgokban, osztják az észt, alakítják az ország sorsát.
Az MSZP kezd végre eltűnni - 30 év elteltével van remény, hogy történelem lesz belőle.
A magánnyugdíj vagyont ellopták, az államadósság, mely csökkentésére fordították,
magasabb mint valaha.
Szóval, a helyzet brutál.
Azt hiszem, ha lesz módom rá, itthagyom ezt az egészet, addig, amíg lehet.
"Mindenütt jó, de messze a legjobb" ?

My favourite albums, 2011.

 1. The Joy Formidable: Big Roar
 2. Arch Enemy: Khaos Legions

 3. Tori Amos: Night Of Hunters
 4. Anthrax: Worship Music
 5. Megadeth: Th1rt3en
 6. Sixx:A.M: This is Gonna Hurt
 7. Red Hot Chili Peppers: I'm With You
 8. Dream Theater: A Dramatic Turn Of Events
 9. Amorphis: The Beginning Of Times
10. Coldplay: Mylo Xyloto

?. Long Distance Calling: Long Distance Calling

     Ha tavaly azt írtam, hogy gyenge volt a felhozatal, akkor ez fokozottan igaz
2011-re is. Gyakorlatilag csak az első két helyezet hibátlan és tetszik
a-tól z-ig, a többiekben lehet hibát találni.
Különböző szempontok alapján más és más sorrend állt volna fel, ez az összefésült, kompromisszumos.
     Az első helyezetről már januárban áradoztam. Szilaj, pimasz, dallamos.
     Az Arch Enemy leültetett.
Gyilok brutálisak és nagyon dallamérzékenyek is. Szégyen, hogy csak most hallottam róluk.
     Két igazán művészi albumot találtam. Tori Amos klasszikus zenébe hajló
alkotását be tudtam illeszteni a sorba, de a már korábban is szerepelt
Long Distance Calling-ot nem tudtam sehova beerőszakolni.
     Az Anthrax remek formában nagyot dübörgött, a Megadeth csak közepest, de
az Ő szintjükön az a néhány villanás még mindig elég az ötödik helyhez.
Nikki Sixx másodszor lep meg szólóalbummal. Csont profi, érezni, hogy
személyes élmények alapján írta. Megkockáztatom, hogy jobb, mint anyabandája,
a Mötley Crüe. Nekem jobban tetszik, az tény.
     Red Hot C.P., Dream Theater, Amorphis: három átlagos lemez, hozták az elvárt
dolgokat, de semmi különös. A Dream Theatert (Enya effektus) már kezdem unni.
     A Coldplay életigenlő (vidám?) zenéje volt a referencia zene idén.
Csak annál jobb lemezeket vettem figyelembe.
     Hatalmas újkori kedvencem, az In Flames kihozott egy rutin albumot. Talán
listán lenne a helye, hiszen csak a zenekar tudásához képest gyenge, de
nem akartam elvenni egy kreatívabb lemez elől a helyet, ezért (is) lemaradt.
Önmagához képest jót, stílusában nagyot alkotott a Destruction,
a Mr. Big, az Evanescence, a Radiohead és a Within Temptation is, de az
én ízlésem szerint kevesek voltak ahhoz, hogy a listára kerüljenek.
     Az Opeth zeneileg nagyot váltott. Zseniális lemezt készítettek, de nekem nem tetszik.
A Metallica Lou Reed-del valami borzalmasat alkotott, a Korn a megalománia áldozata
lett, és a Threat Signal általam nagyon várt lemeze is az év egyik csalódása.
     Magyarok közül: a FreshFabrik Mora-ja tartalmaz 2-3 óriási nótát, a Subscribe
Bookmarks-a sem rossz. Nem sok magyar zenét hallgatok, és a kiadós kapcsolataim
megszűntével ez még csökkenni is fog a jövőben.
     2012-ben nagyon várom a The Cardigans, a Garbage, a The Smashing Pumpkins, Hiperkarma és mindenek előtt a Kreator és a The Killers új alkotását.