'Dark Night Of My Soul'

"Meglesz, amint a szfinxorr előkerül."

Nagy hajrában, de készen lett a Ritmiklift interjúm.
Egyrészt gyerekjáték volt, hiszen nem zenei lapban jelenik meg, így több
általános dolog kellett bele a szokottnál; másrészt a rövid terjedelem
(4000 karakter) miatt nagyot küzdöttem, hogy (majdnem) minden beleférjen,
amit fontosnak tartok, tartunk a csapattal.
Minden jó, mert vége van. :)
Este már a kedvenc dalomat gitároztam tőlük:

http://www.myspace.com/music/player?sid=10900435&ac=now

A(z egyszerűbb) dúdolható dallamokat egészen jól le tudtam szedni - ezer évem alatt ez a hallásom egészen jól kifejlődött a nulláról -, de akkordokat maximum a dallamból (nem) tudok számolgatni, nagy néha.
Az Absinthe esetén ez sem megy.
Ex-gitáredzőm: (mik az akordok a dalban? :) ezt hogyan lehetne fejleszteni?
Neked megy az ilyesmi?

"Na, bakker, ha ez is eltört, jól nézek ki. NAGYON fáj, a törés nem fájt, remélem,
csak az izom. Ott nincs izom, és az nem így fájna. Nem merem/bírom kinyújtani és
még mindig nagyon fáj, te jó Ég! Ránézésre rendben van. Attól még bőven el lehet
törve, és ha rendben lenne, ki tudnám/merném nyújtani. Ne láss rémeket!
De akkor is nagyon fáj. Óvatosan kinyújtom, aztán lesz, ami lesz."

Ezek jártak a fejemben, miután focin keményen összecsattantam a saját kapusommal.
Olyan szerencsétlen helyen szállt belém, de nagyon (térddel? könyökkel?) az alkarom
könyökhöz nagyon közeli végénél, hogy vagy egy percig kínlódtam utána.
A többiek megértőek voltak: "A műtött karod? Nem? Akkor mit rinyálsz?"
Szerencsére nekik lett "igazuk", semmi bajom nem lett.

A gyíktól is félek.

Arra jó a bérlet, hogy olyan hangversenyre is eljutok, melyet "magamtól" biztosan
kihagynék. Miklósa Erika dalestje ebbe a kategóriába esik.
Hogy öregszem, arra bizonyíték az is, hogy régebben ki nem állhattam a szoprán
(opera) hangokat (és a klarinét, a csemballó, valamint a fuvola hangszínét), tegnap este
mégsem zavart.
Nem ragadott magával - az én "hibám" -, de kellemes kb. 75 percet szerzett a művésznő.
A hangjáról, megjelenéséről kár beszélni, még én is hallom, látom, hogy hibátlan,
profi. Az egyénisége csak helyenként súrol bele a "furába", alapjában megmaradt emberinek.
A direkt hangok nagy barátja vagyok (már az is zavar, hogy a hegedűsök, csellisták
állandóan "rezegtetik" a bal kezüket), valamint jelen pillanatban (az unalmas
legutóbbi In Flames lemez óta)a Kreator a kedvenc zenekarom a kontinentális
Európából, így nem csoda, hogy az olasz vígoperák nagyon messze vannak az
ízlésemtől és a Time To Say Goodbye kifejezetten untat, de a más stílusú
operákból vett áriák, illetve az A csitári hegyek alatt átirata nagyon tetszettek.

https://www.youtube.com/watch?v=UIM52TjiERM

Olykor elég, ha egy dal "csupán" kikapcsol három percre, illetve elismerést vált ki azzal a két-három jó ötlettel, ami van benne.
Ha egy király klipet is készítettek hozzá, az újabb öt perc gondtalan jókedv.
Nem kis szó.