'Dark Night Of My Soul'

Poénos. Érti, aki érti.

Az első három új X-akták epizód nagyban különbözött egymástól. Az első nagyon jó volt, a második átlagos, a legfrissebben bemutatott pedig humoros. Meglepő módon a teljes részt poénra vették a szerzők. Ennél már csak az a meglepőbb, hogy ez működött is!!

Mókás és egyben lehangoló volt magunkat egy nem ember szemével látni. Az életünket, a sok értelmetlen hülyeségünket. Melyek közül az egyik kedvencem, a nyakkendő is előjött.

Olyan apró poénokkal, mint Mulder csengőhangja:

.... -hez köthető.
Például az X-akták (új epizód ma este a Cool-on) filmzene albumra is írtak egy dalt annak idején. Vagyis csak Robert Smith írta, mert - ha jól rémlik - akkoriban zenekar sem nagyon volt. Egy egészen jót. A zene és a szöveg is illik a sorozathoz :

     Mit vártam a sorozat újraindulásától? Semmit. Úgy voltam vele, hogy megnézem, milyen lesz, hiszen a múltban is néztem, amikor tehettem. Nos, a nyitó epizód - talán nem csak azért, mert hajnal 2-től kezdtem neki - hatott. A bekaki faktort ugyan nem hozta - arra ott a második rész -, de az egész eddigi történetnek adott egy ügyes csavart, érdekessé téve a folytatást.
     Mulder öltöny nélkül, a két főszereplő elsőre lelakottnak tűnő, de valójában csak az idő vasfoga kezelte ábrázata..., apró dolgok, melyek dobtak az egyébként is erős összhatáson.
Aztán jött a második rész, melynek semmi köze az elsőhöz, egy önálló történet. Mintha az első rész meg sem történt volna. Csalódás.
Szeretem, ha egy történet elvisz a-ból, b-be, van értelme az eseményeknek. Az X-akták nyilván nem ilyen, nem lehet ilyen, hiszen a bizonytalanság, a rejtély fenntartása a fő fegyvere.
Amint kiderülne, hogy mi miért történik benne, véget is érhetne. Ez pedig egyértelműen nem célja a készítőknek. Marad tehát a toporgás, az egyet előre, kettőt hátra forgatókönyv.
     Majd eldől, meddig köti le az érdeklődésemet. Nem sok új rész készült, azok megkapják a bizalmat.
Amerikai. Sorozat. Ehhez képest nézhető.