A tegnapi dal önmagában csodás. Úgy került ide, hogy egy picit más változata rajta van egy friss lemezen, amit mostanában hallgattam.
Gondoltam, ha már ennyi ideje a pályán van és sikereket ér el, meghallgatom egy sorlemezét. Könnyen lehet, hogy én választottam rosszul. A „művésznő” új albuma ugyanis minden, csak nem egy szólóénekes friss zenéje. Sajnos – ja, mániám – egyetlen dalt sem jegyez sem zeneileg, sem szövegileg a 13-ból. Nekem égne az arcom ilyen helyzetben a nevemet/képemet a borítóra tenni - de nem vagyunk egyformák, és nem is vagyok az Ő helyzetében.
Tulajdonképpen a dalszerző azonnal felismerhető stílusán kívül leginkább Katona Klárit hallok a zenében helyenként, mást nem nagyon (Zoránt?), de Katona Klári csak egy van, és nehezen pótolható/helyettesíthető.
Nem részletezem, mert nem szeretnék senkit megbántani. Így ez számomra egy jó kis Presser lemez az orrhangon éneklő lány/asszony hangjával. Az pedig nekem nem tetszik különösebben.
Ha Pressernek nem ment el a hangja, akkor nem tudom, miért nem Ő énekelte fel és adta ki ezt az albumot.
Hallgassatok Dead Kennedys-t! Ők ALKOTtak valami újat annak idején.
Ezek után pláne nem sanszos, hogy Magdolna poplemezei közül is meghallgatok egyet valamikor.
Rúzsa Magdolna: Lélekcirkusz (2019.)
Zene 8/10, az összkép 4/10 pont
