Még messze van, de kánikulában is nagyon tetszik a dal hangulata. Az albumról itt már lelkendeztem annak idején - ez az utolsó tétel a lemezen.
Amennyire ki nem állhatom a refrént ismételgetve lehalkuló dalokat, annyira bejönnek a semmibe elúszó lezárások. Mint ez is.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.