'Dark Night Of My Soul'

Jó kis kettősség ! Virágba borulnak a fák, viszont totálisan brit - esős, hideg - idő van. Aki még nem járt Angliában, az most király képet kaphat, milyen ott a klíma és a csapadék formája, intenzitása. A borító egy belső kép az egyik CD-jükről. Passzol az időjáráshoz. Hoppá ! Ma a 10 fontos (=ott a leggagyibb) angliai dzsekimben jöttem dolgozni. Nem is fáztam. :)

 Eléggé fáradt vagyok újabban, ezért nincs időm esténként blog-os emelkedettségbe kerülni, inkább alszom. Ezért mára csak egy album borítót teszek ide. Egy remek album elvont borítója. Nekem főleg a címe tetszik.

Az együttes honlapján is megtekinthető klipről (Bombs) annyi
jót olvastam, hogy amint tehettem, megnéztem és meghallgattam a dalt.
A klip és a zene is tetszett, a borító is tökéletes, így beszerváltam
remek minőségben a teljes albumot.
Szól, mint az álom !!!! Tökéletes a keverése, a "hangszerelése" !!
Csodálatosan széles (és magas !!?!) tere van, a hangok szinte
legördülnek a hangfalakról. Vétek lenne ilyen zenét számítógépen hallgatni !
A Bombs kellemes hangulatot ad, nyitja az albumot.
A második számba (Spiders, Crocodiles & Kryptonite) hirtelen és váratlanul
bejön a The Cure-tól a Lullaby. Egy az egyben, hangról hangra, eredeti énekkel,
szöveggel, minden (bivaly basszust alázúzva); aztán ezt a vonalat viszi tovább a dal.
Nem mondom, hogy nem lepődtem meg !
(Nézem a borítót : totálisan betalált nálam ! Konkrét, mégis ezer gondolatot ébreszt.. Szuperül komponált. A címmel együtt pláne 10 pont.)
A zenéről nem értekezem túl sokat, mert nem mozgom otthonosan az elektronikus
stílusokban. A "gyorsabb" számok (Bombs, Music Matters, címadó, Hope & Glory) már-már táncolhatók és nyilván megvan, hogy milyen stílusba tartoznak (mint ahogy valószínűleg a lassabbak is besorolhatók valahová)....
Azt érzem ebben a zenében (ez az IGAZI zenék ismérve ?), hogy más dimenzióban létezik, mint amiben mi leledzünk és felemel, betekintést enged oda.
Az album 3/4-e ilyen.
Olyan, mint egy tiszta, csillagfényes éj a Tátra melletti fennsíkon.
55 perc hangtechnika, nyugalom, zene. Csendes éjjelre ajánlott, borral.

Benjamin Britten 1934-ben (21 évesen !!!) néhány gyermekkori zongoradarabját
átírta vonószenekarra, így született meg a Simple Symphony,
melyet tegnap este élőben hallhattam.
Átlagos első tétel, majd a második valami elképesztően szuper !!!!
16 vonós az egész tétel alatt kézzel penget (vonó letéve), nem ritkán
mindannyian "akkordoznak" (kettes-, hármas-, négyeshangzatokat játszanak).
Ez csak az újszerű része a dolognak, maguk a témák is, melyeket játszottak
szuperek voltak.
A harmadik tétel is totálisan bejött. Mindenképpen meg kell szereznem
ezt a művet ! (Egyetlen gitár edzőm, itt vagy ?!!)
Itt jegyzem meg, hogy nem gyenge gitár átiratot lehetne készíteni belőle.
Volt még egy remek csellóművész (Onczay Csaba), Csajkovszkij és Paganini
művei is, de számomra a koncertet záró Brahms (B-dúr sextett, OP.18.,
zenekari változat) tetszett majdnem annyira, mint a nyitó mű.
Továbbra is Haydn a kedvencem (és Mozart, és Brahms), de nagyon tetszett
ez az este ! 3 perc alatt elfelejtette velem (egy életre), hogy mennyi
pénzzel nyúlt le délelőtt előző, kisstílű munkahelyem.
A komolyzenéről is az a véleményem, mint a könnyűről :
a felét kár volt megírni, de a másik fele mennyei.
A 16 tagú LISZT FERENC KAMARAZENEKAR tökéletes. Ezt kár ragozni,
totális elismerésem Nekik, elkápráztattak. A közönség többi része is
így érezhetett, mert már az első mű után vastapsot kaptak.
Mondjuk ez még szólhatott az említett Britten-nek, de a koncert végén
már egyértelmű volt, hogy közönség és zenekar egymásra talált.
        Hallottam egy szuper Faithless albumot (most is az szól) is, és megtudtam,
hogy júniusban TORI AMOS koncert lesz hazánkban !!!, de ezek már más történetek.

Nem ment bele "cégem" a közös megegyezéses szerződésbontásba, ezért úgy jöttem el, mintha felmondtam volna, pedig nem. Ehhez minden joguk megvan, a szépséghiba annyi a történetben, hogy minderről 3 hét (!!) alatt "elfelejtettek" tájékoztatni. Semmilyen hivatalos visszajelzést nem kaptam (a mai napig) a beadott papíromra, az utolsó munkanapomon egy papír hátuljáról tudtam meg a helyzetet, miközben a leszámolási procedúrát csináltam. Mindezt a cégtől kapott részvények miatt, melyekből így nem látok egy fillért sem. Szemtől szemben (mert persze elbeszélgettem a HR-es brigáddal ezek után) pedig nyomják a "sajnálom" történetet. Azt hiszem, nem parasztoztam le a HR-es górét, de a "gerinctelen" szót körülírtam a "morálisan nulla" és az "etikátlan" kifejezésekkel. Hányinger.

Említsük meg a cég nevét is : a Borsodchem és "tisztelt" HR vezetője az, akikhez a mai naptól nincs (és remélem, soha nem is lesz) semmilyen közöm.