A koncert után 15 órát (!!) aludtam, tehát nem gyengén voltam fáradt aznap este.
Délután már mézes páleszt ittam a torkom miatt (használt).
A Fugatot 9 (!!) hangszeres és 2 énekes hölgy alkotta. A hangszeresek dominálnak.
Kellemes, tudós, de semmi különös. Mármint számomra. Mint zenekar ugyanis
érdekesek és jók. Mikoroszkopikus :) lábdob (ugyanezen a cuccon a Crying megdörrent),
nagy tudású billentyűs (szerencsére nem viszi túlzásba a dominanciát), egészen jó
hangzás és hangerő. 1 lemezük van, fiatalok, ehhez képest nagyon jók. Félkomoly
zene. Vagyis komoly, de komolyzenének kicsit könnyű.
Az After Crying szimfonikusok és női ének nélküli, rockosabb koncertet adott, mint
másfél hónapja. Amit ott dicsértem (virtuozitás, káprázatos komponálási képesség,
tökéletes kezű dobos, egyéni zenei út) most is jelen voltak. Hangerőben és
hangzásban is jobbak voltak, mint az "előzenekar". A férfi ének és a gitáros
sokkal-sokkal jobbak voltam, mint legutóbb Miskolcon.
Helyenként túlzottan bonyolultak voltak, de azért 80%-ban sikerült követnem,
értenem a témákat. Voltak komolyzenei betétek (részei az adott dalnak),
egy káprázatos négykezes.. Most is fáradt vagyok - túlaludtam magam a hétvégén.
A tv2-n az Elizabethtown megy, ami egy SEMMI romantikus film, mégi egyike azon
kb. 20 filmnek, melyek megvannak. Valami van benne, ami miatt tetszik. És nem
(csak) a főszereplő csajszi (Kirsten Dunst). Így a németh-spanyol EB döntőt sem
nézem. Nem is terveztem.
"45 percnyire vagy tőlem. Találkozzunk félúton napfelkeltét nézni !"
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.