Gondolom, feltűnt, hogy nem különösebben érdekel az ének a zenében, a szezon
(számomra) első hangversenyén pedig mindenre vágytam, csak reneszánsz táncdalokat
hallani nem. Ehhez képest a Tomkins énekeggyüttes ezekkel kezdett.
Aztán szerencsére jött egy kísérő zongorista, akinek helyenként komoly szerep jutott.
Oly annyira, hogy egy Chopin darabot is eljátszott, hogy ne csak ének legyen.
Ez valami leírhatatlanul GYÖNYÖRŰ volt !!! Frédéric úr tud valamit (mindent ?) a
zongoráról és a lélekről !!! Könnyed, szellős, nem halmoz hangokat, mégis annyira
tartalmas, érzelemgazdag, mint kevés szerző a zeneirodalomban. Ismerem, mit tud, de
így, derült égből pláne sokkolt (jó értelemben) és meghatott - jó volt hallani.
Haydn, Schubert, Rossini - egészen jó énekdarabokat írtak, ezekből is hallhattunk.
Strauss a Kék Duna keringőt eredetileg dalnak írta. A nyitó zongora rész nagyon
visszaadja a Duna hangulatát, az nagyon tetszett. Maga a keringő így is rendben
van, jó darab.
Bartók (Kodály?) 4 szlovák dala közül az első egy akkora tercrokon fordulattal
indul (ZONGORÁN most hallottam életemben először), hogy azonnal magam mellé
hatódtam !! Ez is egy (4) jó mű.
Nehezen indult (nálam) a 30 éves Thomkins énekegyüttes, de összességében egy
remek koncertet adtak, (a nyitó reneszánszokat leszámítva) remekül éreztem magam.
Most a szopránok is tetszettek, pedig általában menekülök, ha olyasmit hallok.
I like Chopin.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Herb · http://herb.vorbis.hu 2008.11.05. 14:08:30
Herb · http://herb.vorbis.hu 2008.11.05. 14:13:55