Ma egy nem gyenge magasságban lévő településen alszunk+megmásztuk a Kala Pathart
a maga 5545 méterével (!!!). Embertelen volt, nagyon-nagyon kevés már ilyen magasan
az oxigén. A látvány viszont !!! Az egész túra folyamán, végig láttuk az Everestet.
Nagyon szerény, méltóságteljes. Mellette (jobb oldalon a képeken) van egy "izmosabb"
hegy, de az a látszat ellenére alacsonyabb. Leírhatatlan élmény volt a lábuktól
felsétálni (felkínlódni magam) a derekukig a szemközti hegyen.
Tegnap volt a nagy nap. Írtam, mennyire rosszak voltak a körülmények és, hogy
a többség megtört és le akart menni, amilyen gyorsan csak lehet. Előkerült a belga
lány - ott aludtak, ahol mi - és (tisztára, mint Vr.!) feltett pár tök egyszerű
kérdést (a felét viccesen) és kezdett visszajönni az életkedvem.
Hogy ne a levegőtlen szállás közös helyiségében legyünk, felsétáltunk a szemközti
gerincre gleccsert nézni (Kathmanduban lehet, hogy randi lesz jelen állás szerint)
és kikkel találkoztunk ott !!? A kedvenc ausztrál lánnyal és férjével.
Óriási (nincsenek) véletlen(ek) !! Ők pedig annyira pozitívak és optimisták, hogy
fel sem merült többé bennem, hogy lerövidítsem a túrát, így jött össze a csúcs.
Az alaptáborig nem megyek el, mert láttam fentről. Innen már csak visszafelé,
lefelé megyünk. 3-4 napos kitérővel, mert néhányan egy hegyet másznak meg.
Hopp ! Ez most változott (az elmúlt 24 órában rengeteg változás történt) és
egy olyan verziót választottam, hogy Kathmanduban lesz plusz 2-3 szabadnapom,
ha sikerül a repjegyeket átboltolnunk. Jó lenne!
Lenne nagy kószálás, kajálás, csajozás!