'Dark Night Of My Soul'

Kellett nekem a németheket emlegetni ! Tegnapi hír, hogy van esély, hogy még most
is találnak (kilencvenegynéhány éves) (második világ)háborús bűnöst Dél-Amerikában.
Fél millió dollárt adnak a nyomravezetőnek.
Mindezt egy olyan világban, ahol a Pápa a hitler jugend tagja volt. (Tényleg: onnan
ki lehet(ett) lépni, vagy örökös a tagság ??)
Nem kívánok senkinek rosszat, nem is róla van szó, de egy mengele pert valószínűleg
megnéznék a BBC-n.
Ismételték a Pengető Pál Utcai Fiúk-os részét. Jó volt ismét látni. Jók élőben (is).
Lecsó beszédstílusa... :) Hadar, csapong, egyszerre 2-3 mondatot mond, melyek közül
1-2-3-at nem fejez be. 1-2-szer beszéltem Vele + életem (eddigi) egyetlen interjúját
is Vele készítettem. 1 napig görcsöltem azzal, hogy olvashatóra szerkesszem, majd a
lapnál szénné húzták, de végül olvasható és vállalható lett.
Remek figura egyébként.

Az első korszakot lezáró dupla koncert-album. 1985. !!!
A mai napig/mai füllel hallgatva is egy tempós, lendületes, hibátlan,
megszólalásban sem idejétmúlt felvétel a Maiden első 5 lemezét követő,
legjobb (?) időszakából.
A kezdés a (felszálló ?) vadászgépek (bombázók ?) robajában a Churchill beszéddel,
majd a sodró Aces High és a 2 Minutes To Midnight megadja az alaphangot, amely
aztán csak olykor lassul kissé. Gondolom, volt a turnénak (néhány) németh állomása
is - kíváncsi vagyok, ott is ezzel a felütéssel indítottak-e.
Az összes védjegyük itt van: gyorsak, dallamosak, kemények, jellegzetesek a
basszusfutamok.. Nico később még jobb lett, de itt is élmény hallgatni a dobolását.
Önálló életet él a hangszere anélkül, hogy a többieket elnyomná. Nagy kedvencem.
Derek Riggs csúcsformában - a borító kidolgozott, az apró poénok is ott vannak, a
sírfeliratoktól a macska glóriáján át addig, hogy csak Derek sírján nő virág.
Nem tudom, minden idők legjobb koncertfelvétele-e. Nálam közel áll hozzá.
Nagy klasszikus - maradjunk ennyiben !
UP THE IRONS!

'Even though large tracts of Europe and many old and famous States have fallen
or may fall into the grip of Gestapo and all the odious apparatus of Nazi rule,
we shall not flag or fail. We shall go on to the end, we shall fight in France,
we shall fight on the seas and oceans, we shall fight with growing confidence
and growing strength in the air, we shall defend our island, whatever the
cost may be, we shall fight on the beaches, we shall fight on the landing
grounds, we shall fight in the fields and in the streets, we shall fight in
the hills; we shall never surrender, and even if, which I do not for a moment
believe, this island or a large part of it were subjugated and starving, then
our Empire beyond the seas, armed and guarded by the British Fleet, would carry
on the struggle, until, in God's good time, the new world, with all its power
might steps forth to the rescue and the liberation of the old.'
/Right Hon. Winston S. Churchill C.H., M.P., in the House of Commons June 4,1940/
Ha nem is a világirodalom, de a történelem legnagyobb mondata - nálam. A STÍLUS, a
tartalom, az összetettség...! Majd megpróbálom lefordítani, bár angolul az igazi.
Hogy hogy' jön ez ide ? Kb. 10 év után először meghallgattam az Iron Maiden-től
a Live After Death-t.
'We shall defend our island'- súlya van.

Kb. egy (fél?) éve alig-alig voltunk ebben a klubban Kaukázus koncerten, most pedig
egészen szép számú, kellően aktív puiblikum gyűlt össze.
Amit a Radiohead csak pedzeget, bekóstolt, azt a Kaukázus ezerrel csinálja: ingyen
zene a neten, netről. Bejött Nekik. Persze a Petőfi Rádió is megtette hatását.
Sportszakmailag: remek dalok, jó szövegek, érdekes, de jó frontember (a mezitláb
játszás bejött), egy Foo Fighters frontember kinézetű gitáros, kinek játéka nálam
egy nagy ötös (érzésből, nem virgázva, de természetesen), érdekes-fazon basszer,
aktív és jó (Aua kinézetű) billentyűs és egy DOBOS ! VÉGRE egy olyan dobos, aki
nem jelre üt, mer spontán lenni, együtt élni a zenével. Nem komplikálja túl
("csak" 1 hangszer az ötből) a minimál cuccon, de pl. a lábcin nyitogatásával
alkotott olyasmit, amire felkaptam a fejem. Felüdülés volt látni/hallani.
A Fender Stratokkal kapcsolatban kezdek lemaradni. Itt is volt kettő, mindkettő
a klasszikus, barnás színben - ha jól láttam, tremolo nélkül (!), legalább az egyik
testen átmenő húrokkal, a másik szélesebb fejjel. Szóval vagy retro láz van a
Fendernél is, vagy a 90-es évek után ügyesen újultak meg. Utánanézek majd.
Mindkettő pepec hangszer ránézésre és jól is állt a zenészek kezében.
Remek koncert volt.
Aztán Csaba-napi buli hajnalig. Csaba még előtte haza ment, de ilyen apróságok nem
szoktak zavarni, ha van elég táncos lábú ismerős. Volt.