Az orosz szerzők jók, van egyéni, nemzeti jellegük - noha ezen hangversenyen ez nem
dominált -, kedvelem őket.
Ljadovról nem hallottam még (kellett nekem ex-edzőm zenei műveltségével poénkodnom!).
Nem kiemelkedő, de el sem marad a "nagyoktól". Rimszkij-Korszakov (Cisz-moll, OP.30.)
és Prokofjev (első, Desz-dúr, OP.10.) zongoraversenyeit egy Hsin-Ni-Liu nevű hölgy
adta elő. (Nem az ismert edző, Tsank Jan-Chi honfitársa! :) Végre, egy görbe háttal
játszó zongorista!! Tetszett az Ő játéka is, rendesen megdöngette a zongorát, amikir
kellett. Magamfajta laikus csak nehezen tudja elképzelni, hogy hogyan lehet kotta
nélkül eljátszani/megtanulni/megjegyezni zongoraműveket. Gondolom, egy szint fölött
ez nem memória kérdése, de én, aki egy négyakkordos dalt is csak akkor tudok
megjegyezni, ha sokszor játszom és akkor sem a fejemben, hanem a kezemben van,
szóval számomra ez amolyan "emberkínzásnak" tűnik, mint mondjuk a szinészet egy
bizonyos szövegmennyiség fölött.
Prokofjev is tudott valamit, mert 13 éves korától a pétervári konzervatóriumba
"járt", zongora, zeneszerzés, karmester szakra. Első, nem egyszerű zongoraversenyét
magának írta 20 évesen és 23 évesen ezzel diplomázott.
Az zavar, hogy miért ZONGORAversenynek hívják az ilyen műveket, hiszen szimpatikus
zenekar is szerepel bennük vastagon.
A két zongoraverseny is rendben volt, de az estet Rimszkij-Korszakov: Seherezádé
című szvitje, annak is második tétele nyerte nálam. Az eljében NAGYON van valami,
amitől ZENE a zene nálam.
Jó kis este volt. Valahogy' nem kalandoztak el a gondolataim, nem lankadt a
figyelmem, végig figyeltem a zenére és jó dolgoka hallottam.
Az elmúlt két napban kisebb-nagyobb megszakításokkal állandóan a The Killers
albumát hallgattam (szerencsére összeállt a cikk is róla) és annyi hatás, lopás,
utalás van benne, hogy az első komolyzenei műben is automatikusan ezeket kerestem.:)
Eredménytelenül.
Ja: ex-edzőm. Lassan ideje lenne összeülnünk pengetni. A Metallicatól a Battery
bevezetőjét (Opus Master Of Puppets track 1 :) még mindig nem adtuk elő.
Bevállalom a többhangzatos szólamot, amellyel indul a mű, Tiéd a 13. másodpercben
belépő gitár dallama. Négy hangot (G-A-H-C) variál, az üres H húrral indul. :)
Gyakorold be, pleez! Hasonlóan "komplikált" művet Te is taníthatnál nekem,
mert jó lehet ketten zenélni, de még soha nem csináltuk. A kezdőlökést megadtam.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Herb · http://herb.vorbis.hu 2009.02.17. 22:54:36
tizenkéthúr 2009.02.18. 09:46:00
A versenymű a barokk kor egyik legjelentősebb "találmánya".
Arra utal az elnevezés, hogy a szóló hangszer(ek) kvázi versenyre kel(nek) a kísérő hangszercsoporttal (zenekar).
Corelli, Torelli, Vivaldi versenyművei (lásd A négy évszak) az "első generációs" ilyen alkotások.
Persze ezekben senki nem győz le senkit, ha jól adják elő.
:)
A Batteryt jövőre megpróbálhatjuk, ha sürgősen elkezdesz gyakorolni.
:)
Mikor és hol?
Zí 2009.02.18. 11:44:06
tizenkéthúr 2020.06.09. 20:50:03