Coelho bácsival az a fő gondom, hogy könyvről könyvre ugyanaz az alapötlet
és mondanivaló ismétlődik nála. Írt ugyan néhány (Kettő? Három?)
igazán remek regényt, de több műve a középes szintet is csak nehezen
üti meg. Ennél kisebb problémám, hogy stílusa kb. egy érettségiző
tinilányéhoz hasonlítható.
(Brazil, tehát nyálas. Ezt a Sepultura remélem, nem olvassa! :)
Ha a kettő összejön egy könyvben (a kb. ötször már olvasott "a szeretet
benned van, járd az utad..." mondanivaló és Batka manó kifejezőereje),
akkor - mint például a most olvasott mű befejeztekor - bizony rájövünk,
hogy néhány órát elfecséreltünk rövid életünkből.
Nem is rabolom az időtöket, hanem leírom, hogy ez a könyv lapos,
unalmas, ötlettelen, igénytelen - mint egy brazil szappanopera.
Attól azért nem vette el kedvem, hogy továbbra is foglalkoztasson
a 700km-es francia-spanyol zarándokút gyalogos megtételének gondolata.
A magyar kiadás 1993-as, 220Ft-ba került akkor. Nálunk nincs infláció.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.