Ez a 2002-es, borítókkal együtt 100 oldalas, fekete-fehér fotókkal megtámogatott vékony könyvecske egy válogatás Lemmy interjú részletekből, angolul. Egy fejezet egy témáról szól, nagyjából időrendben haladunk, de azon belül különböző korszakokból kerültek egymás mellé a főhős szösszenetei. Nem annyira a mókás eseményeken vagy a humorán van a hangsúly, hanem a világlátása, az élethez, a zenéhez való hozzáállása, ezekről vallott nézetei dominálnak a lapokon.
Csak újabban kattantam rá igazán a zenekarra (a Motörhead-ről van szó, ha valaki nem tudná), így kevés dolog volt ismerős a leírtakból.
Úgy éreztem, gyorsan befaltam, de csak a második fele alatt lement legalább három Motörhead album, úgyhogy összességében azt mondom, hogy egy kellemes, egynapos laza elfoglaltságot ad az elolvasása.
Párban vettem a múlt héten az egyszer már elolvasott Fehércsíklázzal.
"Nem mondanám, hogy szép a hangom, de úgy vélem, van egyénisége, és úgy szól, hogy soha nem kellett koncertet lemondanom amiatt, hogy elment volna a tónusa."
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.