A tavalyi, pénzt otthon hagyó, ezért két csokival lenyomott Eger oda-vissza bringával a hegyen keresztül nem volt túl kellemes. Most vittem pénzt, úgyhogy volt mit ennem/innom. Jól indult a reggel. Félálomban felrúgtam egy üveg sört a spaizban. Az üveg millió darabra tört. A délelőtt is rendben volt: megkaptam az első defektet, 1500km után. Az én hibám volt, ugyanis a Heves megyei részen aszfaltoznak, és itt-ott kátyúk, törmelékkel feltöltött gödrök voltak, és a kelletténél nagyobb sebességgel zúghattam bele az egyikbe. Szerencsére volt nálam tartalék belső. Amikor az első kocsmánál a fa alá tett bicajon lévő széldzsekimet lefo.ta egy madár (de nagyon), már megnyugodtam, hogy megvan a három kellemetlenség. És valóban, onnan kezdve jöttek a jó hírek. Pl. Timpa hívott hazafelé menet, hogy létezik-e, hogy engem látott Egerben. "Totya mondta, hogy lehet, hogy te vagy, mert nem dolgozol." :) Jól esett Vele beszélni, ugyanis alig találkoztunk a főiskola óta. Kissé megcsúsztam az anyagokkal, a lapzárta pedig a nyakamon, ezért most csak ennyi.