Hú, de jó kis alkotás!!! Már a borító is magával ragad, elgondolkodtat (egy
böhöm nagy poszteren is kifejtik a képet!), és a zene is ilyen.
Egy instrumentális (csak egy dalban énekelnek), stílustalan, testet(?)-lelket
emelő mestermű. Nagyon tetszik.
(Ritmiklift basszer: mindenképpen hallgasd meg, mert néhány helyen egészen
meglepően nyúlják a stílusotokat, és szerintem Neked is tetszene; inspirálna.)
Gondban leszek 2009 tíz legjobb albumának kiválasztásánál és sorbarendezésénél.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.