'Dark Night Of My Soul'

"Elsőnek a fogoly szólalt meg:
- Úgy látom, valami baj lett abból, hogy én ezzel a keriáthi ifjúval elbeszélgettem.
Úgy sejtem, hégemón, hogy azt a Júdást hamarosan szerencsétlenség éri, és szívől
sajnálom őt.
A helytartó sokatmonóan mosolygott.
- Azt hiszem, van a világon valaki, akit jobban sajnálhatnál, mint azt a Keriáth-béli
Júdást, s akinek sokkal rosszabbra fordul a sorsa... Nos, szerinted tehát Marcus, a
Patkányölő, a hidegvérű és lelketlen gyilkos, mindazok, akik, mint látom - s a proku-
rátor Jesua véraláfutásos arcára mutatott -, összevertek téged a beszédeidért, Dismas
és Gestas, a latrok, kik cimboráikkal négy katonát megöltek, végül Júdás, az ajas
áruló... szerinted ezek mind jó emberek?
- Igen - felelte a rab.
- És eljő az igazság országa?
- Eljő, hégemón - felelte határozottan Jesua."

Az a fura és tisztelendő a U2-ban, hogy noha (a Metallicahoz hasonlóan)
bedarálta őket a (show-)business, még vannak életjeleik, azaz, ha lebontjuk
az idő folyamán rájuk pakolt/épült vastag mázat, ott találjuk a zenekart,
amivé show nélkül (is) lettek volna. (Ezt a Metallicaról, akik elhitték,
hogy zenészek, művészek, nem "csak" sztárok, nem mondhatjuk el.)
A U2 tudja, hogy mit tud nagyon és tisztában vannak azzal is, mit nem,
és maradnak a biztos ösvény környékén.
(Nekem tetszett a Zooropa és az Achtung Baby! féle vonal is.)
Van érzékük a finom rezdülésekhez, a lélek kis dolgaihoz és kilakult
hangzásuk, dallamviláguk van...
Az egyetlen (apró) meglepetést (a jó dalokon kívül) a gitárszóló jelentette
számomra a No Line...-on.
Minimalista dobcucc, basszus, magasan csilingelő gitár, ének - van ennél
egyszerűbb keverési feladat? Szól is a lemez, mint az álom!
A The Killers veri őket, egyébként helyük van a popzene csúcsán.
Ez egy jó U2 album. Ez egy jó album.

'If only a heart could be as white as snow'
                              /U2:White As Snow/

Az alapötlet jó. Nagyon jó! (A Sátán Moszkvát tette időnként megtartott
alvilági bálja aktuális helyszínévé, az est asszonyának pedig egy -
Pilátusról regényt írt - író szerelmét választja. Ha már arra jár, mágusnak
álcázva meg is mutatja magát a cirkuszban, illetve néhány szerencsétlennek
a költők és a cirkusz alkalmazottai közül...)
A gondom a cselekmény fenn nem vázolt részével van. Túl jóságos a "gonosz"
és a regény végét, az ott történtek miértjét sem értem...
A regény szerkesztése remek. Ahogy a Nagypéntek eseményei a Sátán elmondásában,
a "valóságban", illetve az író művében szerves egészet alkotva megjelennek,
az nagyon tetszet. Az kissé fura, hogy a Bibliában leírttól eltért a történet.
"Egynek jó" könyv.
Érdekes volt Húsvétkor olvasnom.