Ma végre eljutottunk az Alpokba. Lenggriesből (680m) indultunk, ezúttal Nyugatnak. Klasszikus bajor táj, fenyvesek, hegyi legelők, kolompoló tehenek, birkák, 1500 méter fölött pedig csend és nyugalom. Szóval semmi új, de csupa olyasmi, amit nem lehet megunni.
Across the land the air is still
The leaves are falling golden one by one
Like the paper money falls
Or the soldiers stealing homeward
There is only beginning
And there is beginning of the end
All the peoples are moving
Like the waters of a great flood
Everything is beautiful
Because everything is dying
So we went down to the beach
We built a fire to remember
We took the last bottle of wine
And drank a toast to mortality
And we scrawled across the cold wet sand
With our bare feet ‘We Told You So'
And watched the waves steal it away
A sweet smile I heard you say
Everything is beautiful
Because everything is dying
So who wants to live forever
When these moments will only come the once?
Staring into the embers of the fire...
Yeah, everything is beautiful
But only because everything is dying
Először a refrén gondolkodtatott el. Két egymástól függetlenül igaz (?, már ezen lehet filozofálni) mondat ("Minden gyönyörű", "Minden haldoklik"), melyek összerakva ("Minden gyönyörű, mert minden haldoklik") már nem adtak egy igaz mondatot szerintem. Megkerestem a teljes szöveget, és már a dal címe (Ősz) más megvilágításba tette a refrént és a véleményemet.
Ma egy rendes (amikor nem kell aggódnom, hogy fizetek-e 100Eurot ittas vezetésért hazafelé) fesztiválos napot toltunk. Két jó sör választással (Paulaner, Hofbrau)... A blognak sok minden új - hiszen tavaly nem voltam az Oktfesten -, de nekem már sok minden unalmas (így tizenvalahányadszor), így nem sok mindent mesélek. Ha valakit éredekel valami, csak kérdezzen. Ma láttam Vr. húgát, de mivel eddig életemben csak egyszer láttam, kb. öt éve (lehetett akkor vagy 21 éves), nem mertem ráköszönni, vagy leszólítani, mert nem voltam biztos benne, hogy Ő az. Erre ma írta Vr,. (meghívott a szülinapjára), hogy 'enjoy oktoberfest and please drink a maß for me. my sister is there by the way'. Na, köszi! Vr. is nagyon szép (szerintem, bár nem ezért lett életem szerelme - egyelőre), de a tesója valami csodaszép tini volt - és most sem csúnya. Ittam. Mesélek.... És a képek:
Ma csak futottam egy jót a falu mellett lévő erdőben. Kb. 670 méterrel vagyok tengerszint felett, futáskor lehet érezni. (Lehet, hogy nem is, csak pszichésen.)
A falu egyik templomának tornya negyedkor egyet, félkor kettőt, 3/4-kor hármat, egészkor négyet és annyit üt, ahány óra van. Otthon a gyár(ak) műszakkezdéskor (6:00, 14:00, 22:00, illetve reggel 5-kor) “fújtak”, azaz gőzt engedtek ki egy csövön, ami kvázi orgonasípként funkcionált. A hang bejárta az egész völgyet. Mióta élek, ez így volt. Nem régen, az egyik este gondolkodtam, “hogy mennyi lehet az idő?, van már 10 óra?, fújt már a gyár?”, ekkor esett le, hogy noha csak néhány hete zárták be végleg (?!) kohászat (a gépgyár régebben), de már nagyon régen nem hallottam a jellegzetes hangot... Képek a faluról:
