Az új P.Mobil albumon van egy sor
"Hol voltál King Kong, mikor dőltek a tornyok?",
amely elsőre valami nagyon nem tetszett. Aztán egyszer beütött egy olyan
olvasat (akkor értettem meg igazán?), amely viszont egy nagyszerű sorrá
varázsolta. Szeretem az ilyen, véleményt váltó, agyra ható dolgokat.
Észrevettétek, hogy filmek, lemezek, koncertek ismertetőiben, beszámolóiban
mennyire divattá vált vicces hasonlatokat gyártani? Van a nagy kedvencem, a
"Visz mindent, mint Kamaz a kereszteződésben", de ezen kívül is sok jót olvastam.
Néhányan egészen mókás dolgokat tudnak alkotni a lapnál is, ahová írogatok.
Én inkább nem próbálkoztam ilyesmivel. Úgy voltam/vagyok vele, hogy ha igazán
spontánt és jót nem tudok, akkor nem erőlködöm.
Aztán, útban a Dream Theater koncertre, éppen az egyik "kollégám" mondta, hogy
mennyire unja, utálja ezeket. Ez elgondolkodtatott. Meg is változtathatott,
mert azóta olvastam egy olyat, hogy "az eredmény zsibbasztó, mint egy
terráriumpucolás" és ez (noha jó) már egyáltalán nem tetszett.
Nem tudom, mit akarok kihozni az egészből. Lehet, hogy azt, hogy minden csak
szemlélet/nézőpont kérdése, de az is lehet, hogy a Ti véleményetek érdekel
a kérdésről.
Megzavarodtam, mint csecsemő a topless bárban. Úgy állok itt, mintha
megfejeltek volna, mint veszett bagoly a kerti csapot.
Hat cselló hangjaival indult számomra a komolyzenei évad. A nyitó néhány
percben jöttem rá, hogy a két említett Csillagok háborúja film újbóli
megnézése jó kis alapozás, bemelegítés volt a hangverseny előtt.
Az összes Star Wars filmnek fantasztikus (komoly)zenéje van.
Külön-külön is, összességében hallgatva, elemezve öket pedig pláne.
Kijutott az énekből - remélem, idén már csak tisztán hangszeres előadások
kerülnek utamba. Na, nem mintha bármi gond lett volna a kb. 70 tagú (!)
Nemzeti Énekkarral, vagy a négy szólistával, egyszerűen csak nem vagyok
a vokálok nagy barátja.
Ebben a monstre (majd' 120 perces) műben pedig nem sok megjegyezhető,
emlékezetes (ének) dallam van. Kivétel a kettes tétel (Dies irae),
melyből a dallam az Epica szimfonikusokkal adott koncertjéről, illetve
CD-jéről már ismerős volt.
Kedvenc szimpatikusaim (Miskolci Szimfonikus Zenekar) soraiban több új
arcot is felfedeztem - fiatalodik a zenekar. Írtam régebben, hogy jobban
szólnak, mint a Hi-Fi-m, de a terük csak a terem bizonyos pontjaiból
hallatszik olyan szélesnek, mélynek, mint otthon... Na, most újítottak!!
Az említett Dires irae tételben két-két trombitás a középső erkély két
oldalán játszott. Színpadi társaikkal hárpomszöget alkotva odatettek az
5.1-es hangzásnak. :)
Nem régen adtam 8 pontot a Threat Signal új albumára (Vigilance), úgyhogy,
ha következetes vagyok, akkor a Requiem 6-ost kap. :)
Jut eszembe: elkezdtem egy netes magazinban is publikálni. Sokféle zenéről
írunk, írnak: www.rockszervizmusic.hu
A bajoroknál megnéztem a Birodalom visszavágot németül TV-ben, nálunk tegnap ment a
Sith-ek bosszúja (a jelenet, ahogy Yoda lepadlóztatja Palpatine testőreit most is
megnevettetett), a múlt héten pedig olvastam a Birodalom örököseit. Állítólag ez a
hivatalos Star Wars folytatás, de nem tudom, mitől lenne az. Minden esetre egy
kellően jó cselekménnyel bíró, olvasmányos könyv még 1991-ből. Azóta nem hallotam
folytatásáról, tehát gyanús az egész. A történések nincsenek lezárva, maga a könyv
olyan, mintha egy újabb trilógia első kötete lenne.
Túl gyorsan adhatták ki annak idején az angol nyelvű után a magyar kiadást, ez
utóbbi ugyanis tele van gépelési, illetve helyesírási hibákkal.
A Star Wars egy-egy mellékszálán elinduló könyvek soha nem érdekeltek
(A Birodalom örökösei határ eset), így a következő az újabb trilógia
(Baljós árnyak stb.) lesz angolul és magyarul, amit a kezembe veszek.
Annak részeivel eddig csak filmen barátkoztam.
