'Dark Night Of My Soul'

1982. Hú-ha! Mit lehet erről a lemezről írni?! Nálam a Metallica Master Of
Puppets-e és 1-2 Megadeth album mellett ez foglalja el a "legjobb metal albumok"
dobogóját.
Csere énekes fronton, Paul ment, érkezett Bruce és vele a szirénázó magasak és
a dallamok vették át a punkos nyersesség helyét. Kialakult a Maiden szerintem legjobb
felállása (Clive, Bruce, Dave, Steve, Adrian), mely később sem sokszor gyengült.
A borítónak mondanivalója van (és poénos), a hátsó borító is rajzolt (most először).
A front borítón az embert bábuként irányítja az ördög (alaptalan?), de fölötte is
áll hatalom, Eddie; a hátsón a zenekar nézi az alvilági szörnyeknek az elsőn is
láthatő csatáját a felperzselt Földön. Persze az is lehet, hogy a pokol fortyog
és emberek szenvednek benne, a lények csak felügyelnek... Eddie a lényeg! :)
A címadó dal miatt sokat kaptak, sok belemagyarázást hallottam, nagy port vert fel.
Pedig egy bibliai idézet - csakúgy, mint a nóta elején elmondott szöveg.
/A 'has' helyett használt 'hath' (óangol verzió - angolul tudóknak megéri visszamenni
az időben, nagy ínyencségek voltak, mikor (Shakespeare, pl.) még intenzívebben
ragoztak!) és annak ejtése..!!/
A kezdeti "báj", abból a jó elemek megmaradtak, de nagyon nagyot (egy klasszist!?)
lépett előre a Maiden ezzel az albummal. Tiniként döbbenet jó élmény volt hallgatni,
hogy ilyen zene is van - meg is határozta a zenei ízlésem rendesen -, és mai füllel
is csak lelkesedni tudok érte. Főleg a sodró lendülete, keménysége (a legkeményebb
Iron M. lemez a koncertfelvételeket nem számítva!), Clive dobolása (kellően agyas
és rettenet energikus) arat nálam a mai napig. Mindkét oldal (BAKELIT) záródala
kiemelkedő (22 Acacia Avenue, Hallowed Be Thy Name), nagy kedvenceim, (utóbbi
szövegét ajánlom azon korlátolt arcok figyelmébe, akik szerint metal=sátánizmus) de
sorolhatnám mind a nyolcat, ugyanis gyenge pillanatnak nyoma sincs a 40 perc alatt.
Angol tanulásom is a Number.. szövegkönyvének fordításával indult. Van szókincse,
főleg egy kezdő számára..
Ha "mettált birrod", a The Number Of The Beast-et nem tudod megkerülni.

Az orosz szerzők jók, van egyéni, nemzeti jellegük - noha ezen hangversenyen ez nem
dominált -, kedvelem őket.
Ljadovról nem hallottam még (kellett nekem ex-edzőm zenei műveltségével poénkodnom!).
Nem kiemelkedő, de el sem marad a "nagyoktól". Rimszkij-Korszakov (Cisz-moll, OP.30.)
és Prokofjev (első, Desz-dúr, OP.10.) zongoraversenyeit egy Hsin-Ni-Liu nevű hölgy
adta elő. (Nem az ismert edző, Tsank Jan-Chi honfitársa! :) Végre, egy görbe háttal
játszó zongorista!! Tetszett az Ő játéka is, rendesen megdöngette a zongorát, amikir
kellett. Magamfajta laikus csak nehezen tudja elképzelni, hogy hogyan lehet kotta
nélkül eljátszani/megtanulni/megjegyezni zongoraműveket. Gondolom, egy szint fölött
ez nem memória kérdése, de én, aki egy négyakkordos dalt is csak akkor tudok
megjegyezni, ha sokszor játszom és akkor sem a fejemben, hanem a kezemben van,
szóval számomra ez amolyan "emberkínzásnak" tűnik, mint mondjuk a szinészet egy
bizonyos szövegmennyiség fölött.
Prokofjev is tudott valamit, mert 13 éves korától a pétervári konzervatóriumba
"járt", zongora, zeneszerzés, karmester szakra. Első, nem egyszerű zongoraversenyét
magának írta 20 évesen és 23 évesen ezzel diplomázott.
Az zavar, hogy miért ZONGORAversenynek hívják az ilyen műveket, hiszen szimpatikus
zenekar is szerepel bennük vastagon.
A két zongoraverseny is rendben volt, de az estet Rimszkij-Korszakov: Seherezádé
című szvitje, annak is második tétele nyerte nálam. Az eljében NAGYON van valami,
amitől ZENE a zene nálam.
Jó kis este volt. Valahogy' nem kalandoztak el a gondolataim, nem lankadt a
figyelmem, végig figyeltem a zenére és jó dolgoka hallottam.
Az elmúlt két napban kisebb-nagyobb megszakításokkal állandóan a The Killers
albumát hallgattam (szerencsére összeállt a cikk is róla) és annyi hatás, lopás,
utalás van benne, hogy az első komolyzenei műben is automatikusan ezeket kerestem.:)
Eredménytelenül.
Ja: ex-edzőm. Lassan ideje lenne összeülnünk pengetni. A Metallicatól a Battery
bevezetőjét (Opus Master Of Puppets track 1 :) még mindig nem adtuk elő.
Bevállalom a többhangzatos szólamot, amellyel indul a mű, Tiéd a 13. másodpercben
belépő gitár dallama. Négy hangot (G-A-H-C) variál, az üres H húrral indul. :)
Gyakorold be, pleez! Hasonlóan "komplikált" művet Te is taníthatnál nekem,
mert jó lehet ketten zenélni, de még soha nem csináltuk. A kezdőlökést megadtam.

Eseménydús egy hétvége volt. Pénteken irány Debrecen, Kreator koncert.
Először a Szigeten láttam őket élőben, 2002-ben. Lezúzták az arcomat rendesen.
Olyan hangerővel, intenzitással, "világítással" (csak hátulról világítva, négy
sziluettet lehetett látni a füstben) játszottak - és akkora dalokat -, hogy most is
izomláz lesz a nyakamban, ha csak rágondolok. :)
Most sem szórakoztak sokat, gyilok zúzdát zúdítottak a Lovarda félháznyi közönségére.
Nekem különösebben nem tetszett, szeretek melodikusabb dolgokat (is) hallani
koncerten (is) (Tőlük is), de összességében nem volt rossz a koncert.

Hétfőn lapzárta, így már szombaton megírtam a beszámolót. Pénteken megkaptam a
The Killers: Day & Age-ét végre, arról kedd-szerdáig kell írnom.
2008-as és simán ráfér az éves 10-es listámra, de nem tudnám megmondani, melyik helyre.
Jobban tetszik, mint a Grammy-val "elhalmozott" Coldplay (bár a Viva La Vida nálam
is közel van az Év dala díjhoz), de nem mondanám rá, hogy egyértelműen jobb.
A szomb. éjjeli tequilázás remélem, hétfőre hatás nélkül elillan, és akkor a
gondolataim is rendszerezettebbek lesznek.
Nálunk nincs hó, az Alföldön nem kevés van. Debrecenben min. 10cm volt pénteken
éjjel és az út is havas volt éjjel.
Odafelé egy bagoly köszönt be majdnem a szélvédőn. Hirtelen jött, de szerencsére
inkább oldalról, mint szemből, így volt kb. két másodpercem átgondolni, hogy
"basszus, ez összetöri a szélvédőt!! Gázról le a lábat, tartsd a kormányt és
SEMMIképp NE lépj a fékre, mert a szembejövőknek csapódva MEGHALSZ".
Nem volt kellemes a semmiből a havas úton. Aztán kb. 50 centivel elkerült
a nem kicsi szárnyas... Péntek 13., gondoltam..
De(-vel nem kezdünk mondatot!) nem!! Csak felkészített a kutyára.
Hazafelé az akkorra eleredő hóesésben egy nagyobb kutya cammogott ki elém
(szerencsére lakott területen), majd - amikor már azt hittem, nem vészes
a helyzet - megállt a sávom közepén és belebámult a kocsi
fényszórójába. Ha nincs a bagoly előtte hat órával, biztosan szétpörgöm az
agyam a kocsival, vagy elcsapom a blökit. Ez is kb. fél méteren múlott.
Szombaton éjjel életemben először Takáts Tamás (Blues Band) koncerten voltam.
Nem egyedül és nem vizet kortyolván.
A basszusgitárosa jól játszik, élmény volt az ujjrendjét figyelni, a dobos és
a gitáros is rendben van, Tamás pedig humoros és rutinos, profi frontember.
Nem szeretem a blues-t, de ez egy jó koncert volt.
Tamás gitározott is. Ez meglepett. Egy Strat fejjel ellátott Telecaster utánzaton.
Rettenetesen gáz hangszer (nincs is ilyen! :), de egy énekes hobby gitárjának elmegy.
Kézzel (pengető nélkül) pengetett/akkordozott, ez is az amatőrizmus kellemes bája.
Ja: a Kreator finn gitárosa egy nem felkapott formájú hangszeren nyomta az egészen
jó szólóit (és riffjeit), majd utánanézek, milyen gyártmány/model lehet,
mert nagyon ment az egyéniségéhez. Na jó, nyilván nem ismerem az egyéniségét,
de azt látni, ha egy zenészhez illik egy hangszer.
Sokat írtam, de hamarosan ismét tartok egy hét csendet...