Nem vagyok Metallica rajongó. Soha nem is voltam. Az 1986-os Master Of Puppets albumukat hibátlannak tartom, az addig veztető út is példás volt, de akkor szerintem a
hirtelen (??) jött túlzott mértékű (???) siker (vagy Cliff halála?) maga alá temette a
zenekart, amely ezt követően egyre gyengébb lemezeket, olykor hallgathatatlan
vergődést adott ki a kezei közül stúdiólemez címén.
Már a '88-as Megadeth CD lemossa a (Mastert leszámítva?) az addigi összes Metallica
lemezt (az én ízlésem, véleményem szerint), az azt követő néhány pedig abba a táborba
sodort, melynek tagjai azt vallják (a mai napig), hogy míg a Megadeth ZENÉL, addig a
Metallica erősen korlátolt, az idők során pedig a mainstream-be ügyesen belesimuló pénzgyár lett.
Ennek következménye, hogy míg a Megadeth első magyarországi koncertje előtt a
zenekar miatt fél Európát beutaztam, a Metallicat eddig soha nem láttam élőben.
Most is csak "szakmailag", "munka ügyben" néztem meg őket, hiszen azért érdekelt,
mit tudnak.

     Az előzenekarok utáni utolsó hangpróbán az első cin, illetve lábdob ütésnél érezni
lehetett, hogy gyilok (jó) hangzás és hangerő lesz. Ez be is jött.
A Jó a Rossz és a Csúf zenéjére számítottam, de az meglepett, hogy mint egy óriási
szabadtéri moziban, a zenével együtt a film képsorait is megkaptuk a két oldalsó
kivetítőn. Hatott.
A műsor a Ride The Lightning-ra (!!) épülve kezdõdött, majd eltolódott a fekete, az
új, illetve az ...And Justice For All albumok irányába. A (szerintem) három
leggagyibb lemezről (Load, ReLoad, St.Anger) egyetlen dalt sem játszottak.
Sajnos a Master Of Puppets-ről is csak a címadót. Ezt leszámítva, tökéletesnek
mondható a műsor összeállítása. Creeping Death, Through The Never, Fade To Black,
One, Master - valamennyi kitűnő hallgatnivaló.
A ráadásban előkerült az elsõ lemez is a Helpless utáni Motorbreath és a Seek &
Destroy képében.
Kétszintes, puritán színpad, fölötte elképesztően nagy (!!) kivetítővel, melyen
90%-ban a helyi kamerák élő képe volt látható, így az oldalsó szektorokban ülőkön
kívül (ők csak a két "kicsi" kivetítőt látták) mindenki óriási mozgóképen láthatta
a zenészeket.

A zenészek? A lemezek alapján Lars-ot tartottam a legjobbnak, mert noha egy pösze
kis p..., dobolni tud. Mindig figyelem a dobosokat, de most nem tudnám azt mondani,
hogy dobtam egy hátast tőle. Valójában elment mellettem a teljesítménye.
Küzdött, görcsölt, sokak szerint pontatlan is volt, nekem nincs véleményem a
játékáról, annyira pedig nem leszek sportszerűtlen, hogy a koncerten készült felvételek alapján kielemzem a játékát.
Kirk egy vicc - gondoltam eddig. Teljesen középszerű gitárosnak tartottam. Nagyot
a koncert sem emelt a véleményemen, de amit játszott, az teljesen rendben volt.
Pontos, feelinges, szerintem nem túl technikás, de egyértelműen rendben van a játéka.
A körmeit már nem festette, de a szemhéj kihúzás... Mindegy. Pozitívan lepett meg.
James. Na igen, Ő Hetfield. Született frontember. TISZTA tekintet, pontos,
stílusteremtő gitárjáték, magabiztosság, kevés, de hatásos duma, humor.
Pozitív energiát sugárzott egész jelenléte. A hangja is rendben volt.
Robert basszusa nem mindig hallatszott kellően hangosan, de tudása, mozgása,
karaktere nagyot dobott a shown.
Az összkép tehát teljesen rendben volt. Jól bemozogták a két szintet, profin
zenéltek. A minimál színpadkép, a RETRÓ jellegű MIKROFONOK nagyon tetszettek. Rendben volt az a kevés piro (a One előtt egy mini világháborús ostromot lenyomtak),  a tűzijáték, a lángoszlopok... A hangzás és a hangerő végig kifogástalan volt (legalábbis a "sznob" :)
szektorban a színpaddal majdnem teljesen szemben, ahová a sajtós jegyet kaptam).
A veszett nagy kivetítő nagy ötlet volt, a dalok között sem volt különösebben
problémás - a "gyermekkorom kedvenc dalai" közül is játszottak néhányat - az egész csont profi volt, összességében tetszett tehát a koncert.
Még a gitárhalmozás (nem tudtam összeszámolni, mennyit használtak a koncert alatt)
sem tűnt indokolatlannak. A koncert szinte teljes terjedelemben megtalálható a YouTube-on különböző forrásokból, akit valamelyik dal (vagy pl. Hetfield engem megnevettető poénja az éneklésről a Seek & Destroy előtt), a látvány, vagy a hangzás érdekel, keresgéljen bátran!

      Nálam soha nem voltak/lesznek a legjobb metal zenekar, de a koncertet látva
megértettem, mitől/miért lettek a legnagyobbak, legismertebbek (egyike).
Meggyőztek, de nem nyűgöztek le.
Kicsivel több, mint két óra, 19 dal. Kellemes este volt.

A "hivatalos" besazámolóm és még több kép itt található.