De olyan, amit mikor először hallottatok, befeküdtetek tőle, hogy "EZ ÉN VAGYOK".
Nekem van. A The Cure-tól az A Forest.
Ez volt az első The Cure dal, amit hallottam (a második a Just Like Heaven) és
csak lestem, hogy "AZTA! Lélekkel/léleknek is lehet zenélni?".
Azóta sok ilyen zenét hallottam, de a Forest-nél jobban tetszőt nem sokat, olyat,
amelyik ennyire hatott az életemre, egyet sem.
A dalnak rengeteg változata van, szinte minden turnén mésképp játssza a zenekar.
Az eredeti, lemezen található verzió rövid, egyszerű, a többihez képest gyenge.
Az akusztikus változat már sokkal jobb:
https://www.youtube.com/watch?v=4fhl3eqVQTw
Az igazi viszont az, amikor koncerten elnyújtják, felépítik - olykor még plusz
versszakot is énekel hozzá Robert Smith. Ilyenkor mindig a dal más-más eleme kerül
kihangsúlyozásra.
Ez egy bajnok verzió, talán ez áll a szívemhez legközelebb - sajnos a vége lemaradt a videóról:
https://www.youtube.com/watch?v=0t-d2dNeCFc
Itt már az elején is "szóló" található:
https://www.youtube.com/watch?v=L6lGnpVPuvk
A Mixed Up albumon hallható átkevert, elektromos (Tree mix) változatot is
nagyon szeretem:
https://www.youtube.com/watch?v=_4GDtlTzdkU
Van kedvenc dalotok?
Nekem sok. Az A Forest a legnagyobb.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.